Egy kis hidrodinamika

[Horvath Zsolt]

       Sziasztok!

       Hónapokkal ezelőtt ment ez a téma, most előkerestem a
leveleket. Jövő héten indulunk Oroszországba. De most nem
ezért írok...

       ( A végére beidézek egy régi levelet, hogy kicsit képbe
kerüljetek )

       Múlt héten Szerbiában voltam egy kis kalandtúrán. Értsd:
hajnali 1-ig dolgozgattunk az üzemben a gépészeti tervezés
el****ásai miatt. Volt ott két bazinagy tartály. Vagy 5m magasak.
Mindegyiken kb. 10cm átmérőjű leeresztő csonk. Mindegyiken
egy-egy 0.1bar-os nyomástávadó mérte a szintet.
      Megkértük a kezelőt, engedje le a tartályokat, hogy tudjunk
üzemelni. Mit ad isten, a tartályszint az egyik 90cm-t esett néhány 
másodperc
alatt! Mondom ilyen nincs. Megnézem: a nyomásmérő az egyik tartályban
úgy lett beépítve, hogy a leeresztő csonkból függőlegesen, kb 20cm-re
kiállt egy csődarab és oda tették be a távadót. Persze alapból
20cm különbség volt a tartályok szintje között.
       A lényeg, hogy a szabad kifolyással ürülő tartály akkora áramlást
hozott létre a csőben, hogy azt már meg tudta mérni a nyomástávadó.

       Gondoltam, kidurrogom magam. Ha majd visszatértem
Oroszhonból, mesélek megint...

       Üdv.: Horváth Zsolt

Charles Hoss írta:
> Horvath Zsolt írta:
>   
>>     Namost, az a problémám, hogy a tartályok szintmérését
>> a drága megrendelő úgy képzeli el, a beömlő csőbe tesz
>> egy darab nyomástávadót és annak a nyomása alapján fogja
>> a PLC a tartályok szintjét megmérni.
>>     A hidrodinamikához sajna nem értek, csak a hidrosztatikához,
>> ahhoz is csak egy kicsit. Ha nincs áramlás, akkor ugye
>> hidrosztatikai elvek szerint nincs probléma, a nyomástávadóm
>> a tartály szintjét kell, hogy mérje. ( A tartály nem nyomásálló,
>> felül egy csövön "levegőzik" )
>>     Viszont amikor megindul az áramlás, akkor nem hiszem,
>> hogy akár csak néhány tized bar-al nem nőne meg a nyomás.
>>   
>>     
> elso pontkent azt mondanam hogy a megrendelonek mindig igaza van - ha ok 
> igy gondoljak , akkor te megvalositod . ha nem valik be , akkor csak egy 
> csovel vagytok beljebb es kesz - nem kell ezen haboruzni .
> masodiknak azt hogy tudni kellene hogy mekkora az aramlasi sebesseg , 
> mert ez jelentosen befolyasolja a kialakulo nyomashullamokat - kis 
> sebessegnel lehet hogy ki sem alakul a dinamikus elteres .
> (szamomra a legegyszerubb az szokott lenni ha elkepzelem az elekrol 
> elindulo nyomashullamokat es osszegzem nagyjabol)
>   
>> Ők azzal érvelnek, hogy mivel a tartály nem képvisel jelentős
>> ellenállást, ezért a nyomástávadón a hidrosztatikai nyomás kell,
>> hogy megjelenjen. Szerintem ( és a tapasztalatom szerint is )
>> azonban - mivel az áramlás szempontjából a nyitott cső is
>> képvisel valamekkora ellenállást - ahhoz, hogy a tartályba vizet
>> lehessen nyomni, a hodrosztatikainál nagyobb nyomás kell, hiszen
>> különben mitől "menne" bele a tartályba a víz?
>>     
> jol latod , de ha mondjuk magad ele kepzelsz egy slagot amin mondjuk 
> atfolyik ot-hat liter viz percenkent , akkor a nyomaskulonbseg elenyeszo 
> lesz a ket vege kozott .
>
> bye
> dexter
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
>
>
>