Re: Ház elektronika/ villanyszerelés

[jhidvegi]

Kira'ly,Gyula wrote:

>> Az már régen rossz, ha a fal bármelyik részében van harmatpont.
>
> Pedig _mindig_ van. Mikor beljebb, mikor kijjebb.

Nna akkor definiáljunk.

A harmatpont azt jelenti, hogy azon a ponton (falmélységben) a relatív 
páratartalom éppen eléri már a 100%-ot.
Na most, legyen egy sima téglafal, mészkofal... ami jól vezeti a 
nedvességet, legyen nyár 25 fokkal kint és bent, és legyen 70% a levego 
relatív páratartalma. Akkor most hol van a falban a harmatpont?

Legyen tél, és valami jobbfajta porotherm vagy ilyesmi fal százezer likkal. 
Kint -5, bent 25 fok, kint 100% páratartalom (köd), bent 70%. A fal belso 
felületi homérséklete 20 fok körüli lehet, a kinti meg -3 fok körüli. Közte 
lineárisan csökken. A páratartalom abszolút értéke a fal belso felületén 
ugyanakkora, mint a beltéri levegoben, kintre ugyanez mondható el. Nem tudom 
se kiszámolni, se megnézni valahol, de a fal belso felszíne közelében a rel 
nedvességtartalom valamivel magasabb, mint 70%, mert alacsonyabb a 
homérséklet, kint meg valamivel alacsonyabb, mint 100%, mert magasabb itt a 
homérséklet. A ketto között kb lineárisan változik.

Hol van akkor a harmatpont?

Van olyan, amikor van. Pl ugyanez a porotherm, aránylag jól hoszigetel, és 
valaki kintrol megkínálja 3 centi hungarocellel.

Nézzük ekkor mi van: Kinti felületi homérséklet továbbra is valami -2...-3 
fok körüli lehet, bent továbbra is +20..+21 körüli. A fal belso felületén a 
rel páratartalom most is picit magasabb, legyen mondjuk 80%. A fal 
hoszigetelo alatti homérséklete kint legyen +5 fok, viszont a hungarocell 
elég jól fog párazárni a porothermhez képest, tehát az abszolút légnedvesség 
a hungarocell alatt alig alacsonyabb, mint a beltérben. Na de itt már a 
homérséklet olyan alacsony, hogy már beljebb eléri a fal a harmatponti 
homérsékletet, vagyis azt, ahol a rel páratartalom már megvan 100%. 
Kintebbre már nem jut más levego, mint szintén 100%, mert már itt elkezdi 
elveszteni a nedvességét. Tehát a harmatponttól kifelé végig lesz 
páralecsapódás, ami vízként megindul lefelé, és ha van utánpótlás, alul meg 
is jelenik, át fog ázni a fal. Na de ennek nem muszáj így lennie!

Vannak építész programkák (régen itt is volt egy ilyen a régi gépen), ami 
különféle rétegrendeknél és bemeneti paramétereknél megadta a homérséklet 
meg a rel páratartalom függését, ahogy haladunk bentrol ki. Ha bárhol elérte 
a 100%-ot, akkor rosszul van csinálva, vagy használva. Az utóbbi esetben 
életmódbeli a probléma. Pl egy családban a no tisztaságmániás, vagy folyton 
most, és rühelli a centrifugát, mert az összegyuri a ruhákat, ezért az egész 
lakás egy naaagy mosoda állandóan vizes ruhákkal. Meg sok növény, amiknek 
nagy a vízigénye, és locsolják is, mint állat. Na meg imádják a hoséget, 
teszemazt 28 fok. Hát itt aztán lesz a falban jó eséllyel harmatpont télen, 
tán még nyáron is.

> De ne aggódj, építészek se gondolták át sokan még ezt.

Nem kell ennyire lebecsülni oket. Ez olyan alapveto, hogy biztos már az 
elején tanulják, aztán végig figyelembe kell venniük.

Hogy lehetne mérni ezt? Olyanra gondoltam, hogy két elektródát befúrni a 
falba, és ohmot mérni köztük. Ha száraz mindenütt, akkor egy adott jó nagy 
érték volna, ha meg létrejön a harmatponti homérséklet, és ott elkezdene 
nedvesedni, akkor drasztikusan csökkenne az ellenállás. Az elektródáknak meg 
jó vékony huzalból készült rugónak kéne lenniük, hogy ne legyen számottevo a 
hovezetés a falra merolegesen. Pl elore elkészített, pl hungarocell rúdra 
feltekert korrózióálló huzal, aminek van egy gipsz köpenye...

hjozsi