1-wire buszon levo cuccok erzekelese - ds1820 -C

[Bodosi Bal zs]

Koszonom a valaszokat, azt szurtem le belole, hogy amire nekem kell 
(sajat felhasznalas), arra felesleges idot forditani a rom search-el. 

> > mikroprocit C-ben programozzon az, akinek ket anyja volt (es
> > mindketto mostoha).

Ez csak vicc volt.
 
> Mi baj vele?
> Normalis mikrovezerlot epkezlab C forditoval nagyon is hatekonyan lehet 
> programozni...

Persze, csak mivel en meg 6502-es assemblyvel kezdtem (csak azzal 
lehetett rendes sebesseggel futo progit irni), ott is ragadtam.
Az en problemaim es programjaim nem kovetelnek bonyolult 
algoritmusokat, igy nem kellett mast megtanulnom (na jo, basic meg 
tarsai, meg dbase anno). A c-t meg EGYALTALAN nem ismerem, aztan 
ezert is fazom tole.
Aztan ha jol tudom, a C elegge inteziven hasznalja a vermet, a mikiben 
meg az nem tul nagy... az architecturaja sem azonos a PC-nek meg a 
mikroprocinak.
.
.
Innentol szemelyes dolgok jonnek, csak az olvassa, akit erdeklek :)
.
.
De szerintem mikroprocit kifejezetten asm-re terveztek, foleg az 
idozitesek miatt. Meg en szeretem tudni, hogy mi is fut a 
ketyereben. 
Ezert addig nem valtok, amig kielegiti az igenyeimet az a dolog, amit 
hasznalok. A 16f84-en hamar tulleptem (valami tre programozo meg 
hardver volt hozza, ami hol mukodott, hol meg nem), a 16f876a-ra mar 
magam irtam a programozot, igy PONTOSAN olyan lett, mint ami nekem 
kell. Feleseges csicsa nincs, minden szamomra fontos funkcio benne 
van. Aztan a 16-os csaladban az az idiota bankozas mar nagyon 
idegesito volt, igy ahogy az ar elerheto lett szamomra, az 18F-esekre 
valtottam. Arra is irtam sajat programozot. Erdekelt a kis, 10F206, 
azt is hasonlokeppen kezeltem. Asm-ben van konyvtaram, sajat, jol 
letesztelt rutinokkal, szoval evek alatt kialakult az a kornyezet, 
amiben 'jol erzem magam'.
Miutan a munkam nem ez, nem kell rohammunkaban fejlesztenem meg gyari 
meleg, bugokkal teli procikra es az eppen legujabb divatos, felkapott  
programnyelvet tanulni. Amit assemblyben nem lehet megcsinalni, azt 
nem is lehet megcsinalni.
Hasonlokeppen voltam az autokkal. Akkoriban (masodeves 
egyetemistakent) egy haromeves kispolskit engedhettem meg magamnak. 
Aztan 12 evig szolgalt meg, mert nem volt masra szukseg. Jo, NAGY 
RITKAN, elkelt volna nagyobb csomagter, de mivel egyedul voltam, max 
baratnot kellett fuvarozni, a csomagjaink elfertek a hatso ulesen.
Amikor mar nagyon oreg volt a gep, jottek a menet kozbeni hibak (a 
jobb elso feket mar emlekezetbol szereltem az 
arokszelen, koromsotetben), egyre zavarobb lett, mar a szuleim 
is izelgettek vele, akkor valtottam Seicentora. Egyelore 7. eve o 
szolgal es szerintem meg sokaig kitart. 
Hasonlokeppen a lakasom 49m2, en ujitottam fel egy elegge poutry :)) 
jellegu lukbol. De pl. az elso dolgom volt padlofutest csinalni, mert
1. regi almom volt
2. sokkal gazdasagosabb
3. sokkal komfortosabb, mint a hagyomanyos Heras cserepkalyha+ 
kemelyes konvektor, ami addig volt ott.
Majd ha esetleg lesz kettonel tobb velem elo gyerek, akkor talan 
elgondolkodom a valtason. 
Addig mi a fenenek takaritsak harommal tobb szobat?
Minek tartsak fent egy nagy kocsit, ha evi 8e km-nel nem megyek 
tobbet? Minek tanuljak uj programnyelveket, ha eddig minden felmerulo 
feladatot meg tudtam ezzel oldani?
Nem zarkozom el persze az uj elol, csak ha valami csupan a divatot 
szolgalja vagy eppen latszatelonyoket ad, akkor kosz, inkabb kivarok 
meg.
Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm