50Hz pontossaga

[jhidvegi]

Halász Ferenc wrote:
> Furcsállom, hogy csak frekvenciáról "beszélgetünk" a ter-
> helésváltozás-okozta problémákkal kapcsolatban. Nem értek
> hozzá, csak agyalok. Ha egy több erőműből álló rendszer
> kimenetei úgy vannak összekötve, hogy _nincs_közte AC-DC-AC
> izé, akkor cefetül fontos a _fázisszög_! "Direktbe" össze-
> kapcsolt erőművek _frekvenciája_ CSAK együttesen változhat.
> (Sőt: a fázisszögeltérés is elég szűk korlátokkal bír.)

Ez így van, ahogy írod, de az egyes erőművek nem látják a rendszerhez 
képesti fázis-szögbeli eltérést, ellenben a frekit maguk is nagyon 
pontosan mérhetik. (Kivéve persze, amit már írtam, ha más adatátviteli 
rendszer is van a rendszerben, amin át valami nagyagyú gép az egészet 
matatja).

> A korrekcióra pedig alapból 2 beavatkozás szükséges a feszültség
> "visszaállításához":
> (szinkrongenerátoroknál és nem aszinkron, indukciós izéknél)
>
> - "Több gőz  -  kevesebb gőz"
> - Nagyobb _gerjesztés_ -  gerjesztés csökkentése.

Valóban ez a két beavatkozási lehetőség van. A teljesítményt csak a több 
vagy kevesebb gőzzel lehet változtatni, a meddőt meg a nagyobb vagy 
kisebb gerjesztéssel. Mivel a fogyasztók átlagosan induktívak, a 
szinkrongenerátorok mindig túl vannak gerjesztve ahhoz képest, mintha 
omhos fogyasztó lenne rajtuk azonos teljesítményen.

> Sejtésem szerint egy ilyen rendszernek _kell_tartalékának_
> _lenni_ a gerjesztés változtatásához (növeléséhez).

Szóval a gerjesztés nem jó módi a teljesítmény változtatásához. Igaz, 
hogy megnöveli az adott forudulatszámhoz tartozó feszültséget, ezzel 
nőhet a teljesítmény, de ha a tengelyen nem gyün be, akkor bakfity, 
leesik a freki. Pontosabban, mivel jó nagy rendszerhez csatlakozik, amit 
nem tud megmozdítani úgyse (nem tud frekit növelni, tehát a 
fordulatszáma se változik a generátornak, azaz a tengelyen is ugyanannyi 
fog bejönni), csak annyi történik, hogy változatlan teljesítményen több 
meddőt fog benyomni.

Tényleg, azt nem tudom, honnan tudják az erőművek, hogy mennyi meddőt 
kell benyomniuk a rendszerbe, ha nincs egyéb kommunikációs kapcsolat. 
Talán feszméréssel?

Az a gyanúm, hogy van köztük ilyen kapcsolat.

Van valami elég ronda energialengés az erőművek között is, talán épp 
meddő. A közelben van egy jó beszédes 220kV-os távvezeték, ami egyfajta 
földöntúli békahadsereg hangját produkálja. A hang nem 50Hz-es, hanem 
jóval kisebb alapfrekijű lüktetés, tehát az a fura brekegő hang lüktet. 
Nem jöttem rá, mi a fene lehet ez, de nagyon gyanús, hogy egyfajta 
szabályozási hiba, lengés kísérőjelensége. Régebben olyat is 
megfigyeltem a másik, 120kV-os távvezetéken, hogy a fázisvezetők 
valamelyikének a két kábele lengett, tehát egymás felé és egymástól 
elfelé mozogtak periódikusan két kitámasztási pont között. Ez is elég 
alacsony frekijű, 1-2 Hz közötti lehetett a lengés. Állandó áram ilyet 
nem tud produkálni. Itt is csak olyan történhetett, hogy vmi szabályozó 
lengett, ami miatt az áramban volt lengés, és ezt pont telibe trafálta 
ennek a kábelpár-darabnak a saját mechanikai rezonanciafrekije.

Az azért látszik így is, hogy ez az itteni rendszer műszakilag nincs 
topon. :-) A kanócok Szászhalombatta felől jönnek, tehát az ottani erőmű 
szabályozórendszere lehet a dologban sáros. Persze irányban Paks is arra 
van, én meg nemtom, hol jönnek össze. Na meg a kelenfőldi hőerőmű is 
közel van. Az asszem valami gázos csúcserőmű alapvetően, nem túl rég 
építettek egy új, modernebb kéményt ott. Alkalmas időjárási viszonyoknál 
tud maga fölött felhőt csinálni. :-)

hjozsi