Re: Nagy elkók vizsgálata.

[jhidvegi]

Halász Ferenc wrote:
> Ha ezeket jó pár órás, v. inkább napos "formázás" nélkül
> méred, nagy hiba várható. Ezt ne hagyd ki!

Na ne már! A formázással nem a kapac értéke nő meg, csak följebb tolódhat 
esetleg a számottevő szivárgóáramhoz tartozó fesz.

Én úgy szoktam az ilyesmit mérni, hogy van az elkónak egy mérete, amiből 
jön, hogy mennyi hőt tud leadni könnyen. Ehhez tartozik egy teljesítmény. Ha 
kb ekkorát belenyomok úgy, hogy ott már megáll a fesz, akkor ugye innen már 
az egész áram szivárog. Nem órákig, mert még felrobban! :-) Bár lehet, hogy 
ezt az áramot némi melegedés árán elég sokáig is bírná.

Ha elveszem az áramot, gyorsan lemegy a fesz valahova, ami egy tetszőleges 
elkónál tuti, hogy a névleges fesz fölötti érték lesz. És lesz egy olyan 
fesz, ami még másnap is rajta marad, ez se sokkal kisebb, mint a névleges.

A kapacmérésnél a lényeg, hogy a mérés alatt ez a fesz alatt maradjunk, 
akkor nem köp a levesbe a szivárgóáram.

Ha már hiba: nagyobb hibát okoz, hogy ha mondjuk egy ilyen kondért kisütünk 
egy jó rövid ellenálláson át, aztán még pár másodpercig rövidzárban tartjuk 
fémesen, elengedés után nem elhanyagolható fesz jön bele vissza. De ez nem 
számít, ha a mérőfesz jóval nagyobb. Valamint, ha a mérés úgy megy, hogy az 
adott árammal töltve a start után később két időpont közti feszváltozást 
tudjuk megmérni, de hát itt szó se volt labormérésről. :-) Inkább azt 
sejtem, hogy nincs felirat már, és még a fesz sincs meg. Tehát valahogy kell 
valszleg a szivárgóáramig való eljutás. Ha jó kis 450V-os kondér, akkor nem 
is olyan sima feladat, át kell gondolni az áramokat, meg kell csinálni 
rendesen a mérést, nem célszerű hevenyészve odavetni kanócokat, és hát a 
tápforrás sem adódik csak úgy fiók mélyéről.

hjozsi