hutoborda-hutotonk

[jhidvegi]

May Károly wrote:
> Mi az előnye a hűtőtönknek a hűtőbordával szemben?

Megmondom, ha megmondod, mi az előnye az autónak a gépkocsival szemben. 
:-)

> Vannak alkalmazások ahol gyártótól függetlenül
> szinte kizárólagosan hűtőtönköt használnak.
> Pedig drágább (tömör) és kisebb a felület.

Nem úgy van az valahogy, hogy ahol a hőforrás van, ott kell lennie 
valami vastagabb, tömörebb anyagrésznek, ami képes kellően kis 
hőfokeséssel odébbszállítani a hőt, hogy aztán a hűtő lemezei a 
levegőnek vagy más közegnek át tudják adni?

Van egy kellemetlen dolog: ha nagyon nagy és koncentrált a hőforrás 
(relatíve), akkor jó nehéz onnan szétvinni, nagy keresztmetszetek 
kellenek. Ha ráteszek a (hőfokszabályozott) rezsóra egy 10x100-as, kb 80 
centi hosszú alu sínt (nyákot szoktam rajta kimelegíteni), a közepe már 
elérte a 70 fokot, de a két vége még tök hideg. Lassan az egész 
felmelegszik, de rohadt lassan jut el a hő a végeire. Tehát, ha nagy a 
hőforrás, akkor a hűtőfelületeknek is közel kell lenniük a hőforráshoz, 
és hozzájuk jókora keresztmetszetnek kell vezetnie a hőt. Legjobb lenne 
valami gömbszerű elrendezés, amit régi tirisztorhűtők jól közelítettek 
is. De ma is jó extrudált hűtők vannak vonalszerű hőterhelésre, ami 
félhengerszerűen viszi szét a hőt.

Persze vannak olyan hűtőtönkök is, amiknek nincsenek ilyen lemezei, mert 
pl víz áramlik bennük. De el tudok olyat is képzelni, hogy átlagban igen 
kevés hőt kell leadniuk, de időknént valami jókora terhelés keletkezik, 
amit a réztömeg vagy alutömeg fel tud venni veszélytelen 
hőfokemelkedéssel, aztán van bőven ideje leadni. (Erre példát nem tudnék 
mondani, de ilyen üzemállapotban működnek a kávédarálók is. Tök zárt a 
egész, és a kávéadag megdarálásakor keletkező hőt a réz- és vastömeg, 
amiből a motor van, fel tudja venni. Ha valaki 10 kiló kávét akar 
megdarálni szépen egymás utáni használattal, az tutira leégeti a 
szerkezet.)

hjozsi