Vizoszlop merese

[jhidvegi]

Kira'ly,Gyula wrote:

> Már miért lenne az absz. nyomás mérése húzós?
> A membrán egyik oldala zárt kübli, és kész.

Nemaddiga! Mi van a zárt térben? Ha vákuum, akkor okés, de nem olyan 
könnyu letömíteni egy, az egyik részén membránnal lezárt teret. Akkor 
sem, ha ott mégse vákuum van, hanem valami gáz.
Másrészt, ha gáz van ott, akkor az bizony homérsékletre változtatni 
fogja a nyomását, tehát termosztát nélkül nem lesz pontos.

> Az tény, hogy zavaró lehet a levego oldódása, de abból csak a CO2
> oldódik magától, a többibol csak akkor, ha bugyogtatod, de egy
> mipoláncsoben nem bugyog semmi.

Ez sem ilyen egyszeru. A vízben mindig van mindenféle oldott gáz, tehát 
oxigén is, nitrogén is. Na most, ha egy olyan vízrol van szó, amiben 
bármiért kevesebb az oldott levego, és a vízbe benyúló cso vége tartósan 
a víz szintje alatt van, akkor diffúziós úton az adott nyomás- és 
homérsékletviszonyoknak megfeleloen egyfajta egyensúly igyexik 
kialakulni. Ha ehhez az egyensúlyhoz több levego beoldódása tartozik, 
akkor idovel teljes egészében elfogy a csoben a levego. Ha viszont az 
adott vízben több az akármilyen oldott gáz, és kiválik (pohár oldalán 
buborék...), akkor jó, mert ez a gáz is növeli a cso gáztartalmát, akár 
teljesen meg is telhet, tehát a hidrosztatikai nyomásból származó 
gáz-összenyomást is kilövi. (Ami egyébként szintén egy mérési hiba 
lehet.)

> Amúgy a 30 méter mély vízben nem 20 méterig jönne föl a víz?
> Ezt még nem gondoltam át, meg megyek dolgozni, majd este..:}

Én már dolgozom, csak derékilag leültem megint. :-)
Nem, de nem sokat tévedtél, max annyiban, hogy sejtek valami olyat, hogy 
a 10méterhez tartozik az 1 bár nyomás, de nem így függ össze. Hanem a 
gáz összenyomásával kell megközelíteni. Ha a homérsékletet nem vesszük 
figyelembe (pl azt, hogy melegebb volt a levego a csoben, és lenyomva a 
vízbe lehül), akkor az egyensúlyhoz a gáztörvényt és a hidrosztatikai 
nyomást egyelnetbe kell paszírozni. Ha utántöltenénk a gázt, akkor 
30m-en 3 bar lenne a nyomás, tehát 4-szeresére no, ehhez elvileg 
negyedakkora térfogat tartozik, tehát a csoben 4-szer annyi levegonek 
kell lennie, mint a normál légköri nyomásnál. Ha nem töltjük utána, 
akkor már kisebb lesz a kikompenzált vízoszlop... felírva az 
összefüggéseket egy másodfokú egyenlet jön ki. Ezt végigbögyölözve az 
jön ki, hogy a víz feljön a csoben 12,7 métert, ha a vége 30 méter 
mélyre le van nyomva, és a lezárt másik vége pont a víz felszínén van, 
és a keresztmetszete végig állandó. Ha még le is hül, akkor többet, de 
ezt számolja ki tényleg az, akinek volt még egy anyukája. :-) Ha meg a 
cso felso vége magasan a víz felszíne felett van, netán még valami 
légtartály is van ott, akkor rossz az egész, még sokkal jobban fel fog 
jönni a víz.

Vagyis, ha távolabb van a nyomásméro, akkor célszeru nagy 
keresztmetszetu csovel lemenni, és vékonyka csovel menni a nyomásméro 
felé. Kisebb mélységeknél jó lesz az adat, nagyobbaknál is lehet vele 
mit kezdeni, csak kell valami korrekciós összefüggés (a fent említett 
másodfokú egyenlet alapján), pl egy prociba, amivel a nyomásból kijön a 
cso végének a mélysége. Az sem okoz gondot ekkor, hogy az elvezetés 
térfogatát is figyelembe vegyük, viszont a homérséklet már húzósabb. A 
beoldódás meg elcseszi az egészet.

Látszik, hogy ezzel az elvvel úgy kell pontosan mérni inkább, hogy 
bugyborékoltatjuk a lenyúló csövet, hogy folyton tele legyen gázzal. 
Ekkor minden frinc-franctól függetlenül csak a valódi víznyomás jelenik 
meg a gáznyomásban.

hjozsi