Re: tápegység tervezés

[Arpad]

Talán kísérletezés miatt, vagy mert valamire fel kéne használni az otthon
fetrengő 40 db 3055-ös tranyót is végre, persze csak saját célra, mert
szériatermékbe már "Not Recommended".
Csupán eljátszanék a dologgal, meg nem értettem, ipari szinten miért nem
próbálták ezt ki.
Tudom, minden áram átfolyna az összes tranyón, hiszes soros kör van, de a
diszzipáció a rajtuk eső feszültségtől is függ és ha találok nagy áramtűrő
de kis U_CE-t bíró tranyót, lehetne ezzel "játszani".

FET-tel még nem csináltam tápot, talán majd foglalkozom azzal is.

Ez meg jó játék lett volna belőni a szabályozási köröket meg az egész
rendszert.
Mivel munkám analízissel telik, meg így is készülékekben turkálok, hobbinak
gondoltam, ezzel is elüthetem az időmet :)

Árpi



Adam Huszar <adam.huszar at machinnov.com> írta, 2007.04.18.:
>
> Hali!
>
> Ki lehet szabályozni úgy, hogy mindegyik tranyón pontosan ugyanannyi
> fesz essen, deeee mi értelme van ennek az összeállításnak? Mert
> áramban való terhelhetőságet nem növelsz ezzel az összeállítással,
> csak feszültségben, de azt is csak bizonyos esetekben (ha jól
> szimuláltam fejben). De létezik 1700V-os tranyó, vagy talán még
> nagyobb is, amit meg lehet párhuzamosan kötni. Vagy 1000V-os FET,
> abból meg bármennyit. Tehát miért született ez az elképzelés?
>
> Ádi
>
> On 4/18/07, Arpad <kando777 at googlemail.com> wrote:
> > Üdv Lista!
> >
> > Bár elavultnak számít az áteresztőtranzisztoros táp, ez ügyben lenne
> > kérdésem.
> > Ott ugye van egy (vagy több) tranzisztor, amin esik az a feszültség, ami
> a
> > trafóról jön és (csúcs)egyenirányítva rákerül a kollektorára, és a
> kimeneten
> > meg a szabályozó kör által beállított feszültség különbsége, plusz fűti
> a
> > rajta átfolyó áram.
> > Ilyenkor szoktak úgy enyhíteni a tranzisztor gondjain, hogy megosszák
> vele a
> > munkát, párhuzamosan kapcsolnak többet, és egy kis ohmikos értékű
> > ellenállást tesznek az emitterkivezetéshez és az ellenállások másik
> végét
> > közösítik, így megoszlik az áram a tranzisztorok között, igaz a rajtuk
> eső
> > feszültség marad ugyanakkora, ami lehet akár 30-40 V is, egy pl. 30-35 V
> > (1-2...5 A) tápnál.
> >
> > Éjjel nem tudtam aludni és agyaltam egyet, hogy mi lenne, ha a
> > tranzisztorokat sorba kötném ?
> > Vagyis az első tranziszot kollektora kapná a "nyers" egynfeszültséget az
> > egyenirányítótól, az emitter kimenetére lenne kötve a következő
> tranzisztor
> > kollektora és így tovább, pl. 5 db tranzisztorig. Ekkor elvileg, ha
> ugyanúgy
> > vezérelném őket a bázisukon, akkor minegyik tr-en ugyanannyi feszültség
> > esne, pl. 5 V, igaz mindegyiken ugyanaz az áram megy át.
> > Kérdés, mivel ilyet nem láttam még sem gyári, sem más könyvben
> > kapcsolásként, működhet-e, vagy miért nem lehet alkalmazni ?
> > Netán problémát okoz, hogy nem nyitnak egyszerre a tranzisztorok, vagy
> > gerjedősebb lehet a rendszer...?
> > Vagy mi van akkor, ha "láncerősítőszerűen" minden emitterkimenetre
> teszek
> > egy kis szabályozóáramkört, hogy az egyes tranzisztorok kimenete
> > szabályozott legyen, viszont a hibajel-erősítő (pl. egy OPA) bemenetét
> > "közösen" vezérelném. (egy potival, de lehet, hogy ide kéne egy
> "összefogó"
> > áramkör, ami a végkimenetre szabályozza az egyes rész-szabályozókörök
> > jelét.. uhh, többhurkos többváltozós szabályozási rendszerek esete... :)
> ).
> >
> > Ha hülyeség, ne tessék ordítozni, csak lehet, pihent voltam :)
> >
> > De ha működhet, ,,deszkamodellen'' összedobnám ;-)
> >
> > --
> > Arpi / kando
> > -----------------------------------------
> >           elektro[-flame|-etc]
> >
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
>



-- 
Arpi / kando