tápegység tervezés

[Arpad]

Üdv Lista!

Bár elavultnak számít az áteresztőtranzisztoros táp, ez ügyben lenne
kérdésem.
Ott ugye van egy (vagy több) tranzisztor, amin esik az a feszültség, ami a
trafóról jön és (csúcs)egyenirányítva rákerül a kollektorára, és a kimeneten
meg a szabályozó kör által beállított feszültség különbsége, plusz fűti a
rajta átfolyó áram.
Ilyenkor szoktak úgy enyhíteni a tranzisztor gondjain, hogy megosszák vele a
munkát, párhuzamosan kapcsolnak többet, és egy kis ohmikos értékű
ellenállást tesznek az emitterkivezetéshez és az ellenállások másik végét
közösítik, így megoszlik az áram a tranzisztorok között, igaz a rajtuk eső
feszültség marad ugyanakkora, ami lehet akár 30-40 V is, egy pl. 30-35 V
(1-2...5 A) tápnál.

Éjjel nem tudtam aludni és agyaltam egyet, hogy mi lenne, ha a
tranzisztorokat sorba kötném ?
Vagyis az első tranziszot kollektora kapná a "nyers" egynfeszültséget az
egyenirányítótól, az emitter kimenetére lenne kötve a következő tranzisztor
kollektora és így tovább, pl. 5 db tranzisztorig. Ekkor elvileg, ha ugyanúgy
vezérelném őket a bázisukon, akkor minegyik tr-en ugyanannyi feszültség
esne, pl. 5 V, igaz mindegyiken ugyanaz az áram megy át.
Kérdés, mivel ilyet nem láttam még sem gyári, sem más könyvben
kapcsolásként, működhet-e, vagy miért nem lehet alkalmazni ?
Netán problémát okoz, hogy nem nyitnak egyszerre a tranzisztorok, vagy
gerjedősebb lehet a rendszer...?
Vagy mi van akkor, ha "láncerősítőszerűen" minden emitterkimenetre teszek
egy kis szabályozóáramkört, hogy az egyes tranzisztorok kimenete
szabályozott legyen, viszont a hibajel-erősítő (pl. egy OPA) bemenetét
"közösen" vezérelném. (egy potival, de lehet, hogy ide kéne egy "összefogó"
áramkör, ami a végkimenetre szabályozza az egyes rész-szabályozókörök
jelét.. uhh, többhurkos többváltozós szabályozási rendszerek esete... :) ).

Ha hülyeség, ne tessék ordítozni, csak lehet, pihent voltam :)

De ha működhet, ,,deszkamodellen'' összedobnám ;-)

-- 
Arpi / kando