Re: Volt védõföld lett zarlatba kerülés

[jhidvegi]

Acs Gabor wrote:
> Engem inkább az ember áramütés-védelme érdekel.
> Olyan esetekre gondolok, amik a klasszikus áramütés-történetek. Pl.
> valaki elvágta a fűnyíróval a zsinórt, beejtette a kádba a
> hajszárítót, testzárlatos lett a valami (mondjuk merülőforraló) és
> nem volt megfelelően földelve. Ilyenkor az ember testén át indul el
> az áram a föld felé. Azért az nem mindegy, hogy már 30mA-nál kiszúrja
> a fi relé, hogy másfelé folyik az áram, mint kellene, minthogy addig
> szenesedik az ember, hogy a 16A-es kismegszakító reagáljon.

Ez egy elég veszélyes elképzelés. A fi relé áramától meg lehet dögleni, arra 
nem lehet emberéletet bízni. Ha valaki fennragad a fázison, nem biztos, hogy 
kialakul akkora áram, ami leveri a firelét. Itt pl anno egy 300mA-eset 
építettek be. Ha erre bíznám az életvédelmemet, akkor cseszhetem. Ennek 
nincs más előnye, mint amit leírtam, meg amit Németh Tibi írt le korábban, 
hogy jóval kisebb föld felé tartó áramra is megszólal, tehát lehet használni 
olyan helyen is, ahol a földelésnek (nem nullázásnak) van szerepe.

Tipikus hely egy betonkeverő, ami jó messze van a táphelyétől. Ha van egy 
áramszivárgás a betonkeverő motorjában, akkor firelé nélkül semmi nem 
történik, majd jön a zárlat, amikor a gép teste valahol a fázis-nulla közti 
feszen lesz. De el is szakadhat a földelőkanóc, ekkor akár fázisra is 
kerülhet. Ha csak megfeleződik a fesz, akkor is a betonkeverő fémrészei és a 
környező föld között ott lehet 100V nagyságrendű fesz.

Ellenben, ha van firelé, és leverik a szondát is, akkor a legkisebb hibára 
elindulhat ezen a vacak szondán valami kis hibaáram (tehát nem az emberen), 
amitől lever a firelé. És akkor is működik a védelem, ha elszakadt már 
minden kanóc, de a fázison még tud közlekedni áram a gép testén át az akár 
hevenyészett földelőszonda felé.

hjozsi