ROHS konform meg minden

Csihar Zoltán csihar.zoltan at digitron.hu
Wed Nov 8 19:28:57 CET 2006


Itt egy cikk, ami megvilágítja a szabályozást. Bocs a hossza miatt, de
fontos végig):

Eljött az ólommentes elektronika ideje 
írta: Bizó Dániel , idő: 08:49

[HWSW] Július elsejétől az Európai Unióban, így Magyarországon sem lehet
olyan terméket forgalomba hozni, amely az előírtnál nagyobb koncentrációban
tartalmaz bizonyos mérgező nehézfémeket. Kivételek természetesen most is
vannak, a szigorítástól azonban Brüsszelben azt remélik, csökkenti a nagy
ütemben duzzadó elektronikai hulladék veszélyességét, környezeti kockázatát.

hirdetés
 


Négy közös betű: RoHS

Az RoHS (Restriction of Hazardous Substances, veszélyes anyagok korlátozása
) direktívát még 2003 februárjában fogadták el az EU tagállamai, így a
gyártóknak legkevesebb három évük volt arra, hogy teljesítsék az uniós
előírásokat. Az "ólommentes" direktívaként is ismert irányelv az ólmon kívül
korlátozza a kadmium, a higany, króm, valamint egyes égésgátló vegyületek
felhasználását. Az RoHS tiltja, hogy ezek bármilyen anyagban 0,1
tömegszázaléknál, a kadmium esetében 0,01 tömegszázaléknál nagyobb arányban
legyenek jelen. Fontos, hogy nem a termék, vagy alkatrészek tömegéhez, hanem
az azokat felépítő anyagokban.

Az ésszerűség azt diktálja, hogy az eddig leszállításra került, készleten
maradt termékek, amelyek nem teljesítik az RoHS előírásait, értékesítésre
kerülhessenek. Hasonló módon kivételt képeznek a régi termékek, ha azok
kizárólag már forgalomba került áru javítására, kiegészítésére szolgálnak.
Szintén praktikus megfontolásokból vannak eszközök, amelyek kivételt
képeznek a direktíva alól, ugyanis egyes esetekben a mérgező anyagok
használata indokolható. Ilyenek például a nikkel-kadmium és ólomsavas
akkumulátorok, valamint a hadsereg, az egészségügy, az energetika és egyes
más szektorok számára szállított ipari elektronika egy része is. Utóbbi
esetekben a magas minőségbeli elvárások és a kritikus alkalmazási terület
magyarázza a kivételt.

Leginkább az ólom tiltása okoz fejtörést az elektronikai gyártóknak. A
miniatűr forrasztásoknál használt anyagokat ugyanis ólommal lágyítják, így
alacsonyabb hőmérsékleten olvad az ötvözet, és tartósabb is. Az ipar szerint
az ólom helyett "talált" anyagok magasabb olvadásponttal rendelkeznek, így
megnő a forrasztás energiaigénye, és a chipek, nyomtatott áramkörök is
magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve, amely akár az egész gyártási eljárás
áttervezését is igényelheti.

Az ólommentes forrasztások ráadásul ridegebbek, így a folyamatos hőtágulás
következtében megrepedhetnek ahelyett, hogy rugalmasan tágulnának vagy
zsugorodnának. Ez nagy mértékben ronthatja a vezetési jellemzőket, amely egy
elektronikai eszköznél stabilitási problémákat okozhat a tápellátás, vagy az
időzítések elégtelensége következtében. Ezt tetézi, hogy az ólom
eltávolításával fellép a "szőrösödés" jelensége, mikor a fém felületén
szőrszerű kinövések jelennek meg. Ezek a különféle mechanikus, elektromos és
hőbehatások eredményeképpen képződnek, ez pedig rövidzárlatot okozhat. Az
ólmot a gyártók pont ennek a jelenségnek a kiküszöbölésére adták hozzá a
forrasztóanyagokhoz, még a múlt század során.

A Wall Street Journal szerint csak az amerikai vállalatok több mint 30
milliárd dollárt költöttek el az RoHS-nek való megfelelésre. Az unió szigora
közvetve kihat a világ többi részére is, mivel sok esetben a gyártóknak nem
éri meg kétféle gyártási eljárást fenntartani, így olyan országok is
RoHS-minősítésű termékeket kaphatnak, ahol nincsenek életben ilyen
előírások. Az Egyesült Államokban mindössze két állam tervez hasonló
megszorítást, és azok is csak 2010-től lépnének életbe. Az Intel és az AMD
például már egy ideje teljesíti az RoHS-követelményeit, így az egész
globális piac ilyen processzorokhoz jut.

Nem okoz problémát

Szabó Tamás, a Ramiris Rubin disztribútor marketingért felelős vezetője
lapunk megkeresésére elmondta, hogy a hosszú felkészülési időszak miatt a
hardver- és alkatrészgyártók többsége már korábban teljesítette az
RoHS-követelményeket, így a szabályozás életbe lépése most már nem fog
észrevehető változást, fennakadást okozni, így például nem várhatóak
ellátási nehézségek sem. Úgy tűnik, hasonlóan nem érzékelhető, hogy a
gyártók áthárítanák, vagy áthárították volna átállási költségeiket, egyedül
a számítógépházak gyártói közül jelezték páran, hogy az RoHS-nek megfelelő
termékeik 1-2 dollárral, azaz kevesebb mint 500 forinttal többe kerülhetnek.


Szabó hozzátette, hogy bár a forgalomba hozó is felelősségre vonható, a
gyártók több mint 95 százaléka már régóta tud az új követelményekről, és
ennek megfelelő tanúsítványokkal látja el termékeit. A legtöbb itthon
forgalomba kerülő számítástechnikai termék nem Magyarországon lép az EU-ba,
hanem más európai gyártói telephelyről, vagy master disztribútoron
keresztül, ami többszörös védelmet jelent a magyar kereskedők számára,
amelyeknek nem kötelessége ezen dokumentumok valóságtartalmát ellenőrizni.

Még négy betű: WEEE

Alig egy évvel korábban, tavaly augusztusban lépett életbe az EU másik
környezetvédelmi előírása, amely a elektronikus és elektromos szemét (WEEE,
Waste Electrical and Electronic Equipment) ártalmatlanítására és
újrafelhasználására irányul. A direktíva értelmében a 2005. augusztus 13-a
után értékesített termékeket köteles az eladó szemétként, költségtérítés
nélkül visszavenni, és a termék ellenőrzött, visszirányú logisztikáját
megoldani, ahogyan a többi köztes kereskedő és végül a gyártó is felelős
ennek kezeléséért.Mi WEEE? 
Kis- és nagyméretű háztartás eszközök / hűtő, mikrohullámú sütő, mosó-
mosogatógépek, légkondicionáló berendezések, porszívó, kenyérpirító stb.
Informatikai és távközlési berendezések / számítógépek, nyomtatók,
vezetékes- és mobiltelefonok stb.
Fogyasztói elektronikai eszközök / TV, hi-fi, viderekorder, hordozható
lejátszók stb.
Világítástechnika 
Elektromos és elektronikus szerszámok (kivéve az ipari berendezéseket) /
fúrógép, fűrészgép, szivattyú, szögbelövő stb.
Játékok, szabadidős és sporteszközök / kézi- vagy telepített játékgépek,
kerékpáros számítógépek, elektromos játékvasutak, -autók stb.
Orvosi berendezések (kivéve a beültetett és fertőzött változatokat) 
Megfigyelő és irányító műszerek / füstérzékelők, termosztátok,
Automata adagolók / ATM, üdítős automata stb. 


Szabó elmondta, hogy mivel nem lenne ésszerű minden egyes disztribútornak
vagy gyártónak külön logisztikát kiépíteni, ezért a kötelezettségeiket másra
hárítják át, természetesen fizettség ellenében. A hazai számítástechnikai
disztribútorok jellemzően erre szakosodott közhasznú társaságok
szolgáltatásait veszik igénybe, amelyek elvégzik a visszavett termékek
ártalmatlanítását, valamint teljesítik az újrahasznosítási aránnyal
kapcsolatos előírásokat. Ezeket a közhasznú társaságokat egyes esetekben
meghatározó, akár egymással versenyző gyártók alapítják közösen, így
osztozva a költségeken, mint például az Elektro-Coord Kht, de van példa a
szemétkezelésben érdekeltek tömörülésére is.

Az EU lépései annak köszönhetőek, hogy az elektronikai termékek
népszerűségének és használatának robbanásszerű növekedésével megnőtt az
azokból származó környezetterhelés, ugyanis előállításukhoz rengeteg mérgező
anyagot, köztük nehézfémeket, mérgesgázokat, és különféle szintetikus
vegyületeket alkalmaznak. Európában már évi több mint tízmillió tonna ilyen
hulladék keletkezik, Magyarországon pedig év átlagosan 8 százalékos
növekedéssel már több mint 150 ezer tonna WEEE keletkezik, a
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetség adatai alapján.

A egyértelműen pozitív szándékú fejlemények ugyanakkor több ízben is
kritikára találtak a nemzetközi porondon. Amerikai és német tanulmányok azt
vitatták, hogy ugyan kétségtelenül csökken az egyes termékek jelentette
környezeti kockázat, addig az előírások olyan minőségbeli romlásokhoz
vezetnek (például az ólom leváltása miatt), amelyek megrövidítik a termékek
élettartamát, így a gyorsabb csereciklusok még több veszélyes hulladék
generálásához vezethetnek. 

A vállalatok számára ugyanakkor nincs alternatíva, teljesíteniük kell az
előírásokat, ha az EU piacán továbbra is jelen akarnak lenni. Több előzmény
is arra figyelmeztet, hogy a hatóságok keményen fel fognak lépni az RoHS-t
megsértőkkel szemben, nemcsak dollármilliókat érő szállítmányok
legfoglalásával és hatalmas pénzbüntetésekkel, hanem egyes országokban akár
börtönnel is. A holland hatóságok néhány évvel ezelőtt 1,3 millió Sony
PlayStation játékgépet foglaltak le, mivel azok túlságosan magas
koncetrációban tartalmaztak kadmiumot, amely rendkívül mérgező az élő
szervezet számára.

Üdvözlettel: Csihar Zoltán




More information about the Elektro mailing list