Re: Mi a különbség

[Sass Péter]

Gusi  <gusi at freemail.hu> 2006.05.23. 18:02:15 +2h-kor írta:

> Sztem nem ütne át. A feszültség egy fogalom, tehát csak feltétele
> valaminek, J/C mértékegységgel. Megmutatja, hogy abban a sztatikus
> erőtérben mekkora erővel tud hatni 1C-ra. Maradjunk a klasszikus
> fizikánál :) Mondjuk van tömege a töltésnek, kapásból nem indul meg
> azonnal 

Számoljunk! Pl. 1000 V/mm térerő mellett ha egy elektron elszabadul, 
akkor F=Q*E=1,6*10^-13N erő hat rá. A gyorsulás a=F/m=1,8*10^17. 
Ez 1 ns alatt a fénysebesség felére gyorsítaná, de eddigre már rég 
átért a túlsó elektródára és meg is vacsorázott. Egy 50-es tömegszámú 
ionnak már 10 ns is kell, hogy átérjen. Na persze csak akkor, ha nem 
botlik bele egy ismerősébe. És ez az igazi korlátozó tényező, nem 
a tömeg. 

> Most térjünk vissza a szupresszora. Ha van a kapcsain szufla és
> emelkedik ő valóban gyorsan tud reagálni (de nem azonnal ->
> erőtérvezérelt ezköz).
> A varisztort még nem láttam modellezni, én egy R-T hálózatnak venném,
> ahol a sok kis tranyó lassan kapcsolgat és ezért lassú összességében.

A modellezés lényege az, hogy egyszerűbb dologgal helyettesítjük 
a vizsgált dolgot. Szerintem a varisztor egy nagyságrenddel egyszerűbb 
a tranyónál. 

Egyébként meg a tranyóban egy baromi hosszú, vékony rétegen (a bázison) 
kell a vezérlő áramnak átbotorkálnia, míg kifejtheti a hatását. Ilyen hol 
van a varisztorban? 

> A kisülési csőben létre kell jönnie egy ionizált csatornának, 

Az már rég rossz! A varisztor is félvezető, ami pont azért jó, mert a 
rács roncsolásához szükségesnél (ionizáció) kisebb erőtér is áramot tud 
indítani elektron- és lyukvezetési mechanizmussal. Továbbá azért is, 
mert nem csak egy csatornában folyik az áram azt helyileg szétégetve, 
hanem a teljes keresztmetszeten. 

Hmmmm... azt hiszem, veszek pár varisztort és kipróbálom. Egyébként is 
le kellene vagdosnom néhány 50 ns körüli tüskét. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász