Hangvaltoba kondi

[Sass Péter]

jhidvegi  <jhidvegi at startadsl.hu> 2006.05.18. 19:46:48 +2h-kor írta:

> Pedig egyszerű. Van egy erősítő, ami nem dc leválasztott, mert mondjuk 
> tranyós vagy kimenőtrafó van benne. 

Szerintem a trafós pont DC leválasztott (amit erősítőknél úgy értenek, 
hogy nem tud kiadni DC feszt), a tranyós meg nem jelent specifikációt 
ilyen szempontból. 

> És van egy hangszóró, ami dc-re nem jól 
> viselkedik.
> 
> A kettő közé betesznek egy (1) nem bipoláris kondit, amit előfeszítenek, 
> csak az a gond, hogy a kondi mindkét oldalán az egyenfesznek nullának kéne 
> lennie. Ezért a vigyori. :-)

Igen, lehet direkt rosszul használni egy alkatrészt, de nem kötelező. 
Nem is tették. Ezért nem értem a vigyorit. Hangszóróról itt szó sem volt! 
Kondik torzítását mérték meg. Volt egy jelgenerátor, abból adtak X Hz-es 
színuszt a vizsgált kondira, aminek a másik fele egy mérőellenálláson 
keresztül ment a földre. A mérőellenálláson eső feszültséget analizálták. 

> Amit elő lehet feszíteni, az a két szembe elkó közös pontja. 

Vagy egy elkót is, csak DC-t is ki kell adnia a jelgenerátornak. (Ami vagy 
erősítő, vagy sem, de hogy nem trafós kimenetű volt, arra mérget vennék.)

> Az stimmel. 
> Kár, hogy nem emléxel a körülményekre, bár annyira nem életbevágó. :-)
> 
> > Mármint hogy miért torzított jobban a bipoláris? Az okokkal a cikkben
> 
> Akkor még félre is értettem. Én úgy értettem, hogy nem a bipoláris 
> torzított. Mint alább is írod:

Bocs, itt már hülyeséget írtam, a sima elkó torzított. 

> > nem foglalkoztak. Ha a véleményemet kérdezed, szerintem kisütéskor
> > a tiszta elektródra az elektrolitból befolyó áram elkezd oxidot

Bocs, az elektródból az elektrolitba folyót kellett volna írnom, de a kisütés 
szó egyértelműen megadja az áramirányt. 

> > növeszteni.
> 
> Ha elő van feszítve, akkor nem tud. Oxid csak a másik polaritásra kezd nőni.

Miért ne tudna? Az alu nem tudja, hogy egy tök más ponton milyen a 
feszültség! Folyik az áram, jön a sok nagatív ion, az alu meg szívesen 
egyesül velük. Még egyszer: kisütéskor! Aztán töltéskor ismét lebomlik 
az oxid. A két állapot között pedig nemlineárisan változik az alu-elektrolit 
átmenet feszültsége, ami torzítást jelent. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász