100 A Shunt geometria

[jhidvegi]

Sass Péter  wrote:

> Meg az energetikailag aktív elemek, a dinamikus elemek, a
> sztochasztikus viselkedésű elemek és a vezérelt elemek, ide értve a
> klasszikus feszültség vagy áramvezérelt elemeken kívül  a
> hőmérséklet-, fény-, nyomás-, idő- stb. függő elemeket. És mi az, ami
> nem tartozik a fönti csoportok egyikébe
> sem? :-)
>
> Na ennyit Ohm bácsiról. :-) Szegény alkatrészgyártók vért izzadnak,
> hogy megfeleljenek a törvényének, oszt egyiknek sem sikerül. :-)

Azért van valami, amit ne feledjünk, mielőtt az ohm bácsit likvidáljuk. Én 
legalábbis nem feledem, mert néha élesben találkozom a dologgal.

Van egy terhelés (nálam többnyire vmi galvánfürdő), ami ugye marhára nem 
engedelmeskedik az ohm törvény klasszikus képletének, ám mégis jellemző rá, 
hogy az áram és a fesz valamilyen összefüggésben van egymással, olyanban, 
amit én kívülről nemigen tudok befolyásolni pl az áramforrás matatásával. 
Márpedig meglátva a két potmétert (áram- és fesz) hihetetlen gyakran 
elvárják, hogy külön lehessen ezeket beállítani. Ilyenkor szoktam mondani, 
hogy sajnos az ohm törvényt még én se tudom áthágni, és ez beválik. Különben 
az istennek se tudom elmagyarázni, hogy az adott terhelés, amit a kád 
jelent, nem képes bármilyen feszültséghez bármilyen áramot generálni. Simán 
elvárják, hogy bár alacsony a fesz, ezért csak 100A az áram, nem baj, majd 
julika odamegy a géphez, és teker egy kicsit az árampotin, hogy meglegyen a 
"megfelelő áramsűrűség". És lőn, hiába tekeri szögre, marad a 100A. Fel is 
háborodhatna elvileg, hiszen a gép tud 1500A-t is, akkor most mi van? Hát az 
van, hogy a belógatott pár dm2 nem fog 14V-ról 1500A-t felvenni, ha fene 
fenét eszik akkor se.

Ott van a műszerek alatt a potmétereknél két led, ami jelzi, hogy most 
melyik szabályozó aktív éppen, de így is baromi nehéz megérttetni, hogy kell 
érteni ezt az áramgenerátoros vagy a feszgenerátoros üzemmódot. Ha 
rajzolásra kerül a sor, mindig lerajzolom az I-U karakterisztikát, 
hozzámagyarázva, mit kell alatta érteni, és valami ohmmal (origón átmenő 
egyenessel) modellezem a terhelést, ami hol az I, hol az U szakaszon metszi 
az I-U jelleggörbét, és megmutatom rajzban is, mi van, ha ezt tekerem el, mi 
van, ha azt, és mikor melyik led jelzi, hogy mi a ábra (a kettő közül :-) ). 
A lelkem kitehetem néha, akkor se megy át. Ilyenkor jön a receptklub. Mit 
szeretne csinálni? Aszongya, hogy szeretne 10V-ot látni. Jó, akkor ezt a 
potit tekerjük ki szögre, azzal meg állítsa be a feszültséget, itt kell 
leolvasni, ennek a lednek kell égnie. Ha a másik ég, az áram túl nagy akar 
lenni, a gép nem túlterhelhető. Vagy fordítva. Aszongya, 600A-t akar. 
Mondom, a feszpotit tekerje ki szögre, emezzel meg állítsa be terhelés alatt 
a 600A-t, a sárga led világít, akkor jó. Ha a zöld gyullad ki, a gép kiadja 
a max feszt, nem tud többet (különben is, ekkor már megég az anyag, keveset 
rakott be, vagy nagyrésze nem érintkezik).

Áramok vezetgetése sínekkel, detto. Nehezen fogadják el, hogy miért nem jó a 
10x30 mm-es alu sín 1000 meg 2000A-ekre, amikor olyan drága a réz. 
Nemelehete... hát nem lehet! Meg kell venni a rezet vagy az alut a megfelelő 
keresztmetszetben, mert ugye ohm bácsi... :-) És leszarhatjuk, hogy mennyire 
pontosan lineárisak az összefüggések a fesz/áram vonatkozásában.

Szóval nem olyan sima ügy az ohm törvény likvidálása. :-)

hjozsi