Napkollektor

[Sass Péter]

Attila Sass  <attila.sass at palettainvent.hu> 2006.03.28. 12:18:01 +2h-kor írta:

> Ez akkor azt jelenti, hogy a (veszteségektől eltekintve) csak ugyanolyan
> fénysűrűség érhető el, vagyis ha több fény jut a szembe, akkor egyúttal
> nagyobb felületre is jut, vagyis annyival nagyobb a nagyítás.
> 
> Hm. Meggyőzően hangzik, a továbbiak fényében is, de ha lesz időm még
> gondolkodom rajta. Nem érhető-e el, hogy a retinán kisebb, de nagyobb
> fénysűrűségű kép jöjjön-e létre.
> Hogy mutatható meg, hogy ez a szerkezet egyúttal az eredetinél is
> nagyobb fénysűrűséget is előállít?

Pl.: ha az eszköz kimenetére szem helyett ráteszünk egy olyan forgási 
paraboloid tükröt, amelynek az átmérője a kimenő pupillánál kisebb, és a 
fókuszpont a tükrön "belül" van,  akkor a fókuszpontba helyezett kis próbatest 
tükör felé néző síkja minden irányból az eredeti testnél nagyobb fényességű 
felületet látna (mivel a gyűjtőlencse (parabola tükör) nem csökkenti a 
fényességet) Ha a próbatest fehér, akkor ezt mind vissza is verné, ami 
nagyobb fénysűrűség, mint a fényforrásé. 

> Ez végülis azt jelenti, hogy a "vékony lencse" modell, amikor a lencsét
> egy síkkal modellezzük, és feltételezzük, hogy a főbb fényutakat követni
> tudja a többi is, szóval ez a modell ebből a szempontból már nem
> alkalmazható. 

Így van. Normál lencse kilépő élére: minden közeghatáron kétfelé bomlik 
a sugár. Az egyik visszaverődik, a másik átlép. Ahogy az átlépő sugár 
kilépési iránya egyre jobban eltér a felületi normálistól, úgy csökken a relatív 
intenzitása is. (Ha jól emlékszem, a kilépési szög koszinuszával arányos.) 
Ezért ha lenne is baromi nagy átmérőjű, kis fókusztávú lencse, a távolról 
érkező, a lencse felületével majdnem párhuzamos sugarak intenzitása csak 
töredéke a lencsére beérkezőnek. 

> A termodinamikai meggondolásokba belegondoltam, igazad van.

Örülök, hogy téged meg lehet győzni!

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász