Napkollektor

[Sass Péter]

charles hoss  <dexter at bekesnet.hu> 2006.03.28. 14:11:21 +2h-kor írta:

> >_Fényesség_ , vagyis egységnyi felület által egységnyi térszögbe 
> >kisugárzott fényteljesítmény. 
> >  
> >
> no itt lenne egy kerdesem - a kornyezetet illetoen : fenyesebbnek azonos 
> tavolsagbol , vagy fenyesebbnek mint a forrasban ?

Bár az állítmányt nem találom, azért megpróbálok válaszolni. 

Egy tárgy felületi _fényessége_ független attól, hogy milyen távolról nézed. 
Sőt minden más optikai trükktől is. (Persze átlátszó dolgokon keresztül 
nézve.) Pont ezért megmaradó mennyiség! Nem intenzitás, nem 
fénysűrűség, hanem fényesség! Lefordítva hétköznapi nyelvre: ha valami 
fehér, az távolról is fehér, nem lesz szürke! Ugye? 

> mert ez nagyon nem mindegy . ha a latoszoget valtoztatom optikaval akkor 
> novelem az energiat gyujto teruletet - igy no a fenyesseg 

Nem, csak az intenzitás nő. Ez más. Ebben nincs benne az egységnyi 
térszögre normálás. 

> itt a kep eleve parhuzamos fenysugarakra volt felrajzolva .

Milyen kép? Hol a rajz? 

A Nap fénye nem párhuzamos! Egy csak párhuzamos sugarakat 
kibocsátó fényforrás fényessége végtelen lenne. Ahogy azt le is 
vezetted, geometriai optikai értelemben egy _pontba_ sűríthető a 
fénye, márpedig a pont felülete 0, tehát a fényesség: valami/0=végtelen. 
Egy ilyen fényforrás szabad szemmel nézve is "végtelen" fényességű 
lenne, hiszen a teljes fénymennyiség a retina egyetlen pontjába 
érkezik. Ilyen fényforrás fénye "bármeddig" sűríthető, de a Nap nem 
ilyen! (Egyetlen hőmérsékleti sugárzó sem ilyen.)

> >Sehol, de ha valóban párhuzamos, 0-nál nagyobb a teljesítményű fénynyalábot
> >szeretnél, ahhoz LASER kell. 
> >  
> >
> igen - mondjuk hat parhuzamos lezernyalabot fokuszalok egy pontra egy 
> lencsevel - ennek a vegeredmenye az hogy abban a pontban lenyegesen 
> kisebb feluleten aramlik at az energia mint elotte vagy utana 

Semmi gond, ezt senki nem vitatta. 

> >optikából elkészíthető lenne a másodfajú örökmozgó. 
> >  
> >
> itt nem beszeltunk energiamennyisegekrol (legalabbis en itt tiszteletben 
> tartom az energiamegmaradas tovenyet itt , es minden optika tovabbi 
> vesztesegeket okoz) csak teljesitmeny/felulet hanyadosokrol .

Én sem beszélek energiamennyiségekről. Másodfajú örökmozgónak 
azt nevezem, amikor egy nagy hőforrásból anélkül veszünk ki energiát, 
(és pumpálunk magasabb hőmérsékletű testbe) hogy nála hidegebb 
testnek energiát adnánk át. 

> de itt megint nem definialtad a megfigyelo tavolsagat - ha a lencsem x 
> terszogben latja a targyat , es ezt mind a pupillamra vetiti , akkor 
> majdnem ugyanolyan fenyesnek kell lassam mint ugyanezt a targyat olyan 
> messzirol ahonnan azonos terszog alatt latom a tagyat - de azonos 
> tavolsag eseten ez nem igaz .

Goto levél eleje! A fényesség megmaradó mennyiség! 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász