Napkollektor

[Vajk Fekete]

optikai uton a maximalis "surites" amikor a lampabol jovo fenyt pl egy 
lencse a fokuszaba tett papirra vetiti. Viszont nem egy pontba fogja 
vetiteni, mert a forras sem pontszeru. Az izzoszal kepet fogja 
eloallitani. azt mondja itt az egyik tabor, hogy az a kepe az 
izzoszalnak soha nem lesz fenyesebb mint az izzoszal maga.

mondjuk en nem tudom. ha kisebb a kep mint az eredeti, akkor lehet akar 
fenyesebb is.

ha van egy 1m2 ablak, amin parhuzamos nyalab jon 100W/m2, akkor ha en az 
ablakot egy 1m2 lencsevel lekepezem, akkor a fokuszban az pontszeru 
lesz, es tuti tobb mint 100W/m2.

a termodinamikai magyarazat arra hogy a forrasnal nagyobb homersekletet 
nem lehet elerni az ok. de a forrasnal nagyobb teljesitmenysuruseget 
akkor igen?

vajk

charles hoss wrote:
> Vajk Fekete wrote:
>
>   
>> charles hoss wrote:
>>  
>>
>>     
>>>>    
>>>>      
>>>>
>>>>         
>>> akkor miert jellemzik a csillagasztavcsoveket az atmerojukkel ?
>>> en eddig ugy veltem hogy egy kelloen tavoli pontbol csak nehany foton er 
>>> el ide , ha ezeket a parhuzamos ritka fenypontokat nagyobb feluletrol 
>>> gyujtik ossze akkor a kep javul , no a fenyero .
>>>
>>>  
>>>    
>>>
>>>       
>> Az tortenik, hogy a nagyitassal irtozatosan csokken a fenyero. Van egy 
>> targy toled 1km-re. Merete 10cm. Ez a targy igy toled 0.0057 fok alatt 
>> latszik. Ha felnagyitod, akkor mondjuk 10-szer ekkora szog alatt fog 
>> latszani, viszont ahhoz hogy a fenyero ne csokkenjen 10-szer akkora 
>> atmerorol kell fenyt gyujts. Ha a pupillad 4mm, akkor a 10x40-es tavcso 
>> (10x nagyitas, 40mm lencse) vesztesegektol eltekintve jo lehet. Mint a 
>> nagyitas eler ilyen csillagaszoknal szokasos, 500-1000 szeres ertekeket, 
>> egybol kellenek a meteres cuccok, es ugye a vesztesegek is megvannak.
>>
>> Szerintem az egesz fenysuritos vita attol van, hogy nincs definialva 
>> mirol vitatkozunk.
>> Pontszeru forrasra forraserosseg: W es kesz. Kiterjedt forrasra: W/m2.
>>
>> Veszel egy 1m2 gombot, ami 100W-al sugaroz. Kapasbol azt kiintegralni 
>> hogy ebbol hany W ami egy adott iranyba eljut, nem kispalya, de latszik 
>> hogy toredeke. Na ennek nekiulok.
>>
>>     
> szerintem a surithetoseg es nem surithetoseg temat boncolgattuk - volt 
> aki azt mondta hogy ha nem lehet korlatlanul akkor kicsit sem lehet . 
> ezzel nem igazan tudtam egyeterteni - de aranylag egyszeruen tudjuk 
> szamolni
> ezt az izzot nezed amint szerte szorja a fenyet - kiszamolhato hogy az 
> egyik felgombbe csak a fele jut - ha a masodik meresnel az egyik fel 
> gombot egy tukorbevonatos parabola alakkal helyettesitjuk akkor a 
> kozeppont kivetelevel (ami az izzoba tukrozodik vissza) a tobbi energia 
> mint az elozo felgombbe lep ki - igy maris elertunk egy majdnem 
> ketszeres suritest .
> az hogy ez a tovabbiakban hagyomanyos optikaval hogyan alakithato az mar 
> reszletkerdes , tenyleg technikai ugy
> az ezen az abran levo parabola pl a hohlraum uregbe , vagy egy ugyanoda 
> rakott optikai szalba vagy polirozott belso falu csobe sugarozza be - 
> itt a ket terfogat aranyaban suriti az energia aramot .
>
> bye
> dexter
>
> -----------------------------------
>  Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
>
>
>