Re: OT:Gázfutés újra
Fekete Róbert
frobi at harden.hu
Sat Mar 25 11:40:11 CET 2006
na igen
levegőt könnyebb felemelgíteni, ez tui
lapradiátorral csak az a bajom
hogy egy napkollektor akkor az igazi, ha télen is be tud segíteni
na most egy feketére festett radiátod az év max 50% tud besegíteni, ami nem
rosz
a bekerülési költséget nézve, főleg , ha bontásból sikerült keríteni
de pont ezért trükköznek a vákuumal és más egyébbel, hogy ne csak az év 50%
hanem legalább 85-90% ban ki tudják használni, és a piszkok meg tudják
csinálni nagyon is jól!
amikor télen egy vákkumos kollektor képes -20°C ben csinálni napsütésben
40°C os vizet és ezt hozzácsapni
a kazán bemenőjéhez!
na az már tuti!
egyébként nagy 5-10 emeltes házakban a legfelül lakókat nem értem miért nem
raknak fel pár kollektort
egy egy kisebb 3 emeletes házak lakói összefogással a teljes tető
bebrításával a fűtésük melegvizük el lenne látva
FRob
www.harden.hu
"Minden megoldható legalább egyszer
és ha már egyszer megoldható..."
----- Original Message -----
From: "jhidvegi" <jhidvegi at startadsl.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Saturday, March 25, 2006 11:25 AM
Subject: Re: OT:Gázfutés újra
> A napkollektorból én felmelegített levegőt akarok lehozni
> a (korábban villany-)boylerbe. Az ehhez való hőcserélő már
> bele is van szerelve. A napkollektort kell még megcsinálnom.
> Még csak az elképzelés van kész. Üdv: HFeri
Először számolni kéne picit. Van egy kételyem a levegő kapacitásáramával
kapcsolatban, de lehet, hogy tévedek. Az is lehet, hogy a megfelelő
kapacitásáram fenntartásához a víz kerintetéshez képest jóval nagyobb
teljesítmény kell.
Jó példa rá a klíma meg az autó. Ezekben igaz, hogy a ventillátor lehet
viszonylag kis teljesítményű, de csak azért, mert baromi nagy az átáramló
keresztmetszete a levegőnek, és még így is bizony tetemes hőfoklépcső
mellett valósul meg annak a pár kW-nak az elszállítása. A légszállítás pedig
nagyságrendileg 100m3/ó.
Ezzel szemben a víznél pl 4,2 kW-hoz :) 6 foknyi hőmérsékletváltozás mellett
10 liter/perc, azaz 0,6 m3/ó tartozik, amit egy ujjnyi csövön áttol egy
kisteljesítményű, szokványos és örökéletű keringetőszivattyú, de arra is
bőven van mód, hogy ügyes elrendezésnél gravitációsan 'kerüljön beljebb'
(legyenszíves) a melegvíz.
Én biza az olcsó, külső oldalán mattfeketére festett, szimpla lapradiátor
híve volnék, amiben fagyállóval dúsított víz kereng. De a trafóolajat is el
tunom képzelni, ami bár drágább, meg kisebb a hőkapacitása, ellenben sosem
fagy meg, és fel se fog forrni. Ma már nagyon híg, nem olyan, mint régen.
Éppenhogy csak nem úgy folyik, mint a víz. A keringetőszivattyúban is csak
egyetlen gumitömítést kell kicserélni, hogy olajra alkalmazzuk, sőt, sokkal
jobban is érzi magát ezután, mert sokkal jobb a kenése, mint a vízé. (Hogy
pontosabb legyek, eddig csak egyfajta grundfoss cirkulációs szivattyúfajtát
alakítottam át olajosra, annál volt ilyen ménküegyszerű a dolog.)
Ja, a szivárgás. Hát attól az olajtöltésű radiátor meg a gondosan
elkészített, forrasztott rézcsövek esetén egyáltalán nem kell tartani.
Szerintem semmi oka nincs folyni. Nyomás is alig van, korrózió is csak
kívülről támadhatja meg a radiátort, ami ellen a ma már kiváló festése is
megvédi, a réz bírja, belülről az olaj meg nem támad.
hjozsi
-----------------------------------
Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
More information about the Elektro
mailing list