Kvantumkémia - volt oxigénpalack wanted

Cseh Robert r-cseh at freemail.hu
Wed Mar 22 10:10:56 CET 2006



Utánamásztam, de nem leltem jó adatokat. Fura, hogy amiket találtam, 
ellentmondásosak. A különféle nemesgázok fajsúlyai nem atomtömeg-
arányosak. 
Elsőre azt tételezem fel, hogy nem jó a forrás.

===>
Alapban mindegyik gombszimetrikus. Legalábbis a nemesgázokról van 
szó. Viszont:
Az elektronokat ugye hullámfüggvénnyel modellezzük és a Heisenberg-
féle határozattlansági reláció miatt vagy a tömege vagy a helye lehet 
ismert. (ld klasszikus fizika tömeggel rendelkező gömgszerűség 
elmélete - itt már a méretek miatt nem alkalmazható a klasszikus fizika 
csak erős fenntartásokkal) ===>A molekulán belül az átlagos! 
Anyagsűrűség nem ugyanakkora (ld elektronpályák elhelyezkedése, 
szintjei, kiterjedésük (S, P, D, és F pályák -> középiskolai könyv 
alapján: S pálya: gömbszimetrikus, p: 8-as alakú pálya, d: 2db 
p "egymáson keresztezve"-szerű(minta  virag 4 szirommal), f: pálya - 
na ez már bonyolult alakú, nemigazán jelölik)

===>A fajsúly ugye amiből jön: tömegpontok a hatalmas térben. A tér 
sűrűsége:0, az atomoknak meg átlagsűrűsége és kiterjedése van..... 
És ezek térfogatarányosan....



Azt akartam megnézni, hogy van-e olyan nemesgáz, ami valamiért 
mégse atomosak. Viszont a hélium és a hidrogén esetén ebből 
egyértelműen kijön, hogy a hélium atomos.


===>A nemesgázok lezárt elektron-héjjal bírnak és _alapállapotban_ 
így is maradnak. Azaz atomosak. Mert minden molekula a küső héját 
lezártnak akarja tudni (energetikailag belülről kifele építkeznek, 
kihagyni egy-egy energiaszintet nem lehet stabil állapotban!
(ilyen elektronugrások az egyes energia (kvantum!) szintenként 
lehetséges csak, mert ezek az energiaszintek _fix_ ugrások. 
Tetszőleges mennyiségű energiát nem tud elnyelni, csak mintha 
lépcsőn mennél fel. Féllépcsőt nem lehet ott se lépni.

===>nem atomos nemesgáz: plazma állapot Magas hőfokon 
leszakada  külső héjtől kezdve egyre több elektron és fémes 
szerkezetű rendszer kezd - legalábbis elektroneloszlásilag - kialakulni. 
Azaz atommagok és közöttük az elektronok kóvályognak... Tuti 
elektronfefelhő - pálya nélkül:). De nem ez a természetes állapota.
===>Valamint Fluorvegyületeik vannak nemesgázoknak is (He, Ne), de 
ez nem a legstabilabb forma. Előállítható, de bomlik. 
Általános/középiskolás tanárokat ki lehet akasztani ezzel a mondattal:).


Ez a kovalens kötés és 2 atom/molekula nem ezzel foglalkozónak 
cseppet sem természetes. Persze, hogy a középiskolában így tanítják, 
meg kell tanulni, mint egy verset. Ez nem érv.

===>Vannak jó, és szemléletes modellek. De csak próbáld meg a fényt 
modellezni,. Sokkal egyszerűbb. Mégis már arra ott a hullám _és_ a 
foton forma. Ha kölcsönhatás van, akkor foton, ha elhajlás szóródás, 
akkor hullám.
===>Elég rendes térlátás és képzelőertő kell ennek megértéséhez. 
Egy elektronpályán 2 elektron lehet amik ellentétesen forognak (ún. 
spin)., Most ha még beleveszem, hogy ez hullám+részecske ami még 
forog is, az már sok:)....


Biztos vmelyik tudományegyetemen valamelyik alkalmas tárgyban, pl 
kvantummechanikában vagy hasonlóban kijön, miért kettő. Aki nem 
mélyed bele, annak nem evidens.
===>A hullámfüggvények levezetése megvan, meg a kísérletileg hogy 
miért jó. Biztos kvantumfizikát akarsz tanulni?:)


===>Itt még bonyolíthatjuk, hogy az elektron-proton-neutron bontható 
tovább ún. kvarkokra. És ezekből - ha jól tudom - jelenleg 16-t 
ismerünk. És így magyarázható a maghasadáskor a proton-neutron-
elektron átalakulás is.


hjozsi 

===>Mára az agymenést és a kémiai fizika órát picit pihentetem:)).


===>Robi





_________________________________________________________________________
Társasházi gyakorlati kézikönyv - Hasznos és nélkülözhetetlen segítője
minden társasházban lakónak: http://manager.menedzsmentforum.hu/tarsashaz/






More information about the Elektro mailing list