Bekoszono, meg ilyenek

jhidvegi jhidvegi at startadsl.hu
Mon Mar 6 00:21:39 CET 2006


Ambruzs Gábor wrote:

> nah pontosan ilyesmit szeretnek. akkor nincs mese, kersnem kell meg
> egy tirisztort.
> felmerult meg az a verzio is, hogy primer oldalon triakkal lenne egy
> fazishasitasos aramkor, aminek a kitolteset egy aram visszacsatolassal
> optokapukkal oldanam meg.
> errol velemeny?

Triak nem jó. Sajna ide is tirisztor kell, és spécibb vezérlés. 
(Antiparalell tirisztorpár). Azért, mert a trafó hol üresjárásban, hol 
terhelten üzemel, azaz az áram fázisszöge a feszéhez képest nagyon széles 
tartományban változik. A triak folyton "átesne".

> van itthon 42V-os szerszamgeptrafo, lemezvasmag, ha jol emlekszem
> 500VA. annak a vasa eleg egy ilyen fojtohoz? vagy van 300VA koruli
> hipersil is. hja meg van egy 500 koruli hipersil is. mondjuk ezeket
> le tom meretezni, csak ugy iranyadonak jo lenne vmi ex-has ertek :).

Előbb a trafó legyen alkalmas direkt hegesztésre. Ha ez megvan, akkor jön a 
fojtó.

Amúgy valszleg jó lesz bármelyik. Minél nagyobb, annál jobb persze ezek 
közül.

> mennyi durvan pl hegesztes kozben az ivfesz? olyan 20-40V?

Kézi elektródánál így szoktak számolni: U=20+0,04*I, Tehát 100A-nél 24V. 
Persze ezek leszorított ívek, technológiai értékek kb.

> ha mondjuk 40V-os ivfesszel szamolunk, meg 50Hz-en 10A-es
> aramingadozassal , ami eleg durva, akkor is kb 4H-s tekercset kene
> csinalni.

Ezt nemtom, hogy számoltad, biztos, hogy sokkal kisebb fojtó kell.
Nekem az jött ki, hogy ha a trafó színuszos csúcsfesze 60V, és 10A az 
áramingadozás (+/-5A), ami egész jó, akkor 19mH kell. De ez is csak 
zárlatban, ha a tirisztorok előrébb vannak vezérelve (van ívfesz), akkor még 
kisebb fojtó kell.

> Most hirtelen nem tom mennyi lehet ezeknek a magoknak a
> menetenkenti induktivitasa, de azert 100A-re 4H-s tekercset?

Menetenkénti induktivitás? Nem jó eleve a megközelítés.

> ezt vegulis meg tom merni, de sztem olyan 80-100 korul lehet vastag
> palcaval a hegeszto arama.

Hát az is valami, de ha vastag pálcával csinálod, akkor lehet, hogy az több. 
80-100A nem olyan sok.

> na ja, csak en pont azt szeretnem hogy ne nagyon ingadozzon az aram.

Én azt hittem, hogy csak szépen akarsz tudni hegeszteni. :-)

> csak ha mondjuk szeretnek egy mertesebb kondit is betenni,
> azon akkora tolto aram csucsok lennenek, amit az isten drotjan se
> kuldenek at :).

A kondit felejtsd el, az ide nem való. Legalábbis így nem.

> hja
> az mennyire lehet gaz, ha mondjuk 80-10 A kozott megy az aram?
> bar ha belegondolok valtakozo aramnal is ezt csinalja csak meg
> durvabban, mert ott megy visszafele is :).

Na látod, ez az ábra. Ha egyenáram van, de nincs fojtó, alig lehet 
megkülönböztetni az ívet egy rutilos jellegű elektródával a váltótól. Ha 
viszont van egy kis fojtó, ami miatt nincs áramnullaátmenet, vagyis az áram 
folyton megvan mondjuk 20A, egyből stabilitásérzése támad az embernek, de 
megmarad az a jellegzetes 100Hz-es ívhang.
Ha nagyon nagy a fojtó, akkor tök sima, sistergős ív is létrejöhet, ellenben 
lehet, hogy fröcskölni fog.

hjozsi 




More information about the Elektro mailing list