Bekoszono, meg ilyenek
jhidvegi
jhidvegi at startadsl.hu
Mon Mar 6 00:21:39 CET 2006
Ambruzs Gábor wrote:
> nah pontosan ilyesmit szeretnek. akkor nincs mese, kersnem kell meg
> egy tirisztort.
> felmerult meg az a verzio is, hogy primer oldalon triakkal lenne egy
> fazishasitasos aramkor, aminek a kitolteset egy aram visszacsatolassal
> optokapukkal oldanam meg.
> errol velemeny?
Triak nem jó. Sajna ide is tirisztor kell, és spécibb vezérlés.
(Antiparalell tirisztorpár). Azért, mert a trafó hol üresjárásban, hol
terhelten üzemel, azaz az áram fázisszöge a feszéhez képest nagyon széles
tartományban változik. A triak folyton "átesne".
> van itthon 42V-os szerszamgeptrafo, lemezvasmag, ha jol emlekszem
> 500VA. annak a vasa eleg egy ilyen fojtohoz? vagy van 300VA koruli
> hipersil is. hja meg van egy 500 koruli hipersil is. mondjuk ezeket
> le tom meretezni, csak ugy iranyadonak jo lenne vmi ex-has ertek :).
Előbb a trafó legyen alkalmas direkt hegesztésre. Ha ez megvan, akkor jön a
fojtó.
Amúgy valszleg jó lesz bármelyik. Minél nagyobb, annál jobb persze ezek
közül.
> mennyi durvan pl hegesztes kozben az ivfesz? olyan 20-40V?
Kézi elektródánál így szoktak számolni: U=20+0,04*I, Tehát 100A-nél 24V.
Persze ezek leszorított ívek, technológiai értékek kb.
> ha mondjuk 40V-os ivfesszel szamolunk, meg 50Hz-en 10A-es
> aramingadozassal , ami eleg durva, akkor is kb 4H-s tekercset kene
> csinalni.
Ezt nemtom, hogy számoltad, biztos, hogy sokkal kisebb fojtó kell.
Nekem az jött ki, hogy ha a trafó színuszos csúcsfesze 60V, és 10A az
áramingadozás (+/-5A), ami egész jó, akkor 19mH kell. De ez is csak
zárlatban, ha a tirisztorok előrébb vannak vezérelve (van ívfesz), akkor még
kisebb fojtó kell.
> Most hirtelen nem tom mennyi lehet ezeknek a magoknak a
> menetenkenti induktivitasa, de azert 100A-re 4H-s tekercset?
Menetenkénti induktivitás? Nem jó eleve a megközelítés.
> ezt vegulis meg tom merni, de sztem olyan 80-100 korul lehet vastag
> palcaval a hegeszto arama.
Hát az is valami, de ha vastag pálcával csinálod, akkor lehet, hogy az több.
80-100A nem olyan sok.
> na ja, csak en pont azt szeretnem hogy ne nagyon ingadozzon az aram.
Én azt hittem, hogy csak szépen akarsz tudni hegeszteni. :-)
> csak ha mondjuk szeretnek egy mertesebb kondit is betenni,
> azon akkora tolto aram csucsok lennenek, amit az isten drotjan se
> kuldenek at :).
A kondit felejtsd el, az ide nem való. Legalábbis így nem.
> hja
> az mennyire lehet gaz, ha mondjuk 80-10 A kozott megy az aram?
> bar ha belegondolok valtakozo aramnal is ezt csinalja csak meg
> durvabban, mert ott megy visszafele is :).
Na látod, ez az ábra. Ha egyenáram van, de nincs fojtó, alig lehet
megkülönböztetni az ívet egy rutilos jellegű elektródával a váltótól. Ha
viszont van egy kis fojtó, ami miatt nincs áramnullaátmenet, vagyis az áram
folyton megvan mondjuk 20A, egyből stabilitásérzése támad az embernek, de
megmarad az a jellegzetes 100Hz-es ívhang.
Ha nagyon nagy a fojtó, akkor tök sima, sistergős ív is létrejöhet, ellenben
lehet, hogy fröcskölni fog.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list