Re: semleges áram

[jhidvegi]

Benedek István wrote:

> Mi a gond, ez teljesen világos? A hajszárítón belüli pólustávolság
> csak 1-2 cm. Vagyis ezen pontok között alakul ki a főáramkör (a motor
> tekercsei, a fűtőszál és a beömlött víz). A mellékágak (ha
> földfüggetlenül egyáltalán kilépnek a búrából), már nagyon csekély
> áramúak lehetnek, mert a hosszúságuk a 2cm-nek sokszorosai, vagyis az
> ellenállásuk is többszörös.

Ahaaaa, itt van az eb elhantolva! Azt nem akarod a többiek szövegéből 
magadévá tenni, hogy akár legyen csak 2 centi a két pólus közötti távolság, 
a nyílásokon kifelé menő áram egyáltalán nem függ attól, hogy a két pólus 
között rövid úton tud a vízben, sőt, elektromosan még sokkal-sokkal rövidebb 
úton akár a fűtőtesten keresztül is menni az áram! Ezeknek semmi közük 
egymáshoz!

A rövid csöves kísérletben:
Ha van egy 20 centis cső, aminek a közepe táján van a két lemezelektróda, a 
csőre merőlegesen állnak, és köztük van 2 centi víz egyik esetben, vagy van 
2 centi tömör műanyag szitetelés a másik esetben, vagy van egy pártíz ohmos 
(kW nagyságrendű) ellenállás a harmadik esetben, ezek mind ugyanakkora 
áramot jelentenek kifelé. Kívül semmi nem tudja, hogy belül mi van. A 
tápforrás persze érzi. A második esetben a legkisebb az áram a táp felől, a 
harmadikban a legnagyobb. A cső végein kifelé meg mindig ugyanakkora.

Hogy ez mekkora, és veszélyes-e, azt valaki leírta: nagyon elrendezés- (meg 
hajszárító-) és egyénfüggő, általánosan nem is nagyon érdemes róla érdemben 
bármit is mondani.

Az én modellemnél viszont igen: ha a mellkasomon keresztben fexik egy ilyen 
cső, amit fönt leírtam, és amivel egy rosszabb elrendezésű hajszárítót 
akartam modellezni, aminek akár a végén, akár beljebb ott van a két 
elektróda, hát én bizony nem lennék szívesen  kísérleti alany!

Mit lehet mondani mérés nélkül?
1. A katonai pengés vízforralóból következik, hogy penge keresztmetszetben, 
gyufaszálnyi hosszban a teljesítmény 1-2 kW között van, legyen másfél. Egy 
penge felülete kb 7,5 cm2 (hogy könnyebb legyen számolni, nincs kéznél), 
amiből a víz fajlagos ellenállása számolható, ha a gyufaszálat 2,5mm 
vastagnak veszem (ez sincs kéznél. :-) ). R=230^2/1500=35 ohm = 
ro*2,5e-3/7,5e-4, ahonnan ro=10,6 ohm*m

Legyenek a lemezek mélyen a cső közepén, a csővégek felé folyó áram útja 
legyen összesen 20 centi, a csőátmérő 5 centi. Ennek a víznek az ellenállása 
kb 1,08 kohm.
Innen van még valamennyi víz a test felé, de ezt felfoghatjuk egy 
csomópontnak, ahonnan kétfelé ágazik az áramkör: a test irányába, és a víz 
többi részének az irányába, ezek párhuzamosan vannak kapcsolva.

Na most, annyit már tudhatunk, hogy nagy felületen bemenve a testbe 
egymástól 20-25 centis távon bizony csak párszáz ohmot kapunk. Ha a csödarab 
a víz felszínén lenne ekkor (dagadt a pógár, vagy csak ennyi víz van a 
kádban), tehát a nagy, fölötte lévő víztér nem söntöl ki szinte semmit, 
akkor a pógáron át kb annyi áram folyik, amennyit a 230-on egy uszkve 
1,5kohmos ellenállás létrehoz, azaz 0,15A. Hát mit mondjak, ez rossz 
elrendezésben (szívtájék) halálos adag.

A valóságos hajszárítóknál lehet a helyzet barátságosabb. A fesz alatti 
részek nem lemez méretűek, több helyen szigeteltek, a távolságuk egész más 
is lehet, meg más potenciálon levő fémrészek is vannak a kifelé folyó áram 
útjában, és még attól is függ az ábra, hogy volt bekapcsolva. Pl, ha nem 
volt fűtésre kapcsolva, akkor lehet, hogy a nagy felületű fűtőtest teljes 
egészében az egyik pólust jelenti, a másik pedig a nyél közelében vagy a 
motoron vmi forrasztáson vagy drótvégen található. Ez így, látatlanban 
szinte számíthatatlan.

hjozsi