Re: semleges áram

[Sass Péter]

Benedek István  <renyta at t-online.hu> 2006.03.04. 21:34:28 +1h-kor írta:

> 
> > Hasonlítsd össze a két kísérletet! Amikor a cső belseje vezet, a
> > "legrövidebb út" elve alapján nem folyik kívül áram. Amikor belül 
> > szigetelő
> > van, akkor kicsordul az áram. Az ohm törvény alapján viszont ha a külső
> > vízre kapcsolt feszültség nem változik, akkor mitől változna az áram?
> 
> Ezt valahogy nem értem. Írtam én ilyesmit? Vagy fogalmazd meg másképp.:)

Ezt írtad: 
"De egy hajszárító elég kis területre koncentrálódik, vagyis nem kerülhetsz az 
áram útjába. Ehhez bele kellene bújni a ketyerébe. Még hozzá is érhetsz, 
akkor sem fog az áram kerülőutat tenni."

Nekem ez azt jelenti, hogy "ha belül van víz, akkor kívül nem folyik áram."
A második példában meg folyik. Pedig valójában nem változott az áram. 

> > Ha rákapcsolsz egy 1 m-es rézdrótra 1 V-ot, aztán vele párhuzamosan
> > egy 1,5 m-es rézdrótot, akkor az 1,5 m-esen nem fog áram folyni?
> 
> Természetesen fog áram folyni, ezt senki nem is vitatta, én sem!
> De próbáld úgy felfogni, hogy rengeteg 1 méteres drót van párhuzamosan kötve 
> és vannak 1.5 méteresek is, meg 2 méteresek, sőt 2.5 méteresek is. És erre a
> modellre számold ki az árameloszlást. 

Mi a gond? Ha az 1 m-eseken 1 A folyik, akkor a 2,5 m-esen 0,4 A. Ez 
nem nagy különbség! Viszont ezt a "rengeteg" 1 m-est gondold át újra, 
mert pont a külső pályákon van több hely! Hiába rövidebbek az 1 m-esek, 
hosszabból sokszor annyi van, így az áram nagyobb része fog a külső 
pályákon folyni!

> A külső íveken (vagyis a hajszárító 
> példájánál maradva, az emberi testen keresztül) már csak jelentéktelen 

Ezt a jelentéktelent mire alapozod? A drótos példából kiindulva egyáltalán 
nem kéne jelentéktelennek lennie, hiszen két egymástól 1 m-re lévő pont 
között egy köríven haladva csak ~1,6 m az út, vagyis a két pontot összekötő 
egyenes szakasztól mért 0,5 m-es távolságban alig kisebb az áramerősség, 
mint a szakasz közepén. 

> áramsűrűség alakulhat ki. Arról nem is beszélve, hogy a nagyságrendeket nem 
> vesszük figyelembe. Egy 1 méteres rézdrót ellenállása a tizedOhmok 
> tartományába esik, míg 1m vízoszlop ellenállása (tudom, a keresztmetszet is 
> számít, de a rézdrótnál sem deffiniáltuk) több 10MOhm is lehet. Vagyis, amíg
> 
> Amperekkel modellezünk, addig a valóságban 1 méteres szakaszokon (kád víz és
> 
> hajszárító) csak mA-ek csordogálnak.

mA-ek? Ja, akkor nyugodtan bele lehet dobni a hajszárítót a kádba leválasztó 
trafó nélkül is! 

Én nem mernék ilyeneket kijelenteni a víz több nagyságrendet is változni 
képes ionkoncentrációjának ismerete nélkül. 

> Ne feledd, az alapkérdés: ráz-e a vízbe dobott hajszárító, ha földfüggetlen 
> forrásról nműxik.

Ebben a formában megválaszolhatatlan ez a kérdés. Vagy ráz, vagy nem. 
Aminek értelme van, az az, hogy adott távolságban, adott fajlagos 
vezetőképesség mellett max. mekkora áramsűrűség alakulhat ki, vagy 
mekkora a térerősség. 

Másrészt pedig miért ne vitathatnám egy állításodat önmagában? 
Nevezetesen ezt: 

> A "réteg" vastagsága (áramsűrűsége) pedig 
> a közeg ellenállásától és a két végpont távolságától függ. De a csőtől pár 
> centi távolságra, továbbra sem alakulna ki veszélyesen magas 
> feszültségkülönbség,

Te azt állítottad, hogy már a hajszárítótól pár cm távolságban sem lehet 
veszély, mert "rohamosan" csökken az áramsűrűség, én meg azt, hogy 
ennyire nem csökken rohamosan, pl. konkrétan egy d hosszúságú 
dipólus felező síkján a térerő (és így az áramsűrűség) d/2 távolságban 
pont fele a két végpont között félúton mért értéknek, ami azért nem 
elhanyagolható. Távolabb már gyorsabban csökken a térerő, de a cső 
közelében nem! 

A víz fajlagos vezetőképességétől pedig ez az arány független. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász