Re: Klíma bekötése

[jhidvegi]

Onódi Ákos wrote:

> A hűtőgépekben, meg az autók némelyikében valóban van egy páramegkötő
> szerkezeti rész, de ezt a klímákba nem szokták berakni legalábbis én
> még nem találkoztam vele. Vagyis érdemes gondoskodni a
> páraeltávolításról. A hűtőgépekben ez egy 20-30mm átmérőjű 100-200mm
> hosszú bumszli valamelyik csőre sorosan felforrasztva.

Én se láttam az enyémben.

Viszont anno, amikor én voltam klímafelszerelési helyzetben, számolgattam 
víztartalmat. Úgy okoskodtam, hogy van a lezárt cső, aminek a végéről a 
záródugókat pártíz másodperccel az összeszerelés előtt veszem le. Ekkor be 
tud menni a cső végén valahány cm3 levegő. 4 kötés, 4-szer ennyi levegő.
Na most, egy alkalmas időpontot kiválasztva, amikor pl kint nem esik az eső 
:-), van egy adott páratartalom, mondjuk 80%. Ez nem kánikulában jelent 
valami abszolút víztartalmat, már nem emléxem, miket számoltam, de 
irtózatosan kicsi mennyiségek jöttek ki arra a pár cm3 levegőre. És ráadásul 
ezt is kikergetem javarészt!!!

Na most, ha vákuumozol, akkor is ott marad a csapok végében pár cm3 levegő 
ugye, amit persze lezár a csap tömítése, de csak átmenetileg. Ha kihagyod a 
zárókupakot, elszökik a gáz. Tehát ez nem tömít, azaz az itt bentrekedt 
levegő nedvességtartalma idővel mindenképpen bejut a hűtőközegbe. 3 ilyen 
hely van, a két csap imbuszkulcsos része meg a szelep. Szerény véleményem 
szerint itt több levegő fog bejutni a rendszerbe lassan, mint amennyit én 
hagytam benne a rövid leeresztés után.

> Mostanában úgytudom már nemigen adnak hozzá. Arról nembeszélve, hogy
> amit adtak az túlnyomórészt 0.5mm-es falvastagságú. A szakemberek ezt
> helyből kidobják mert állítólag elméleti alapon sem jó.

Kialakult bennem egy érzés, amit gázosok váltottak ki. Azt merem állítani, 
hogy ezeknek a "szakembereknek" mindenféle elméleti alapról, ami kell a 
szakmájukhoz, halvány fingjuk sincs. Azért nincs, mert legalább a 
középiskolában spillernek kellett volna lenni fizikából, kémiából, de az se 
ártana, ha vmi műszaki jellegű fősuli padjait is koptatták volna. Ez meg nem 
elvárható, ergo marad az, hogy receptszerűen beléjük plántálnak szabályokat, 
meg hogy ez ezért nem jó, az azért jó... és akkora hatalmas pofával tudják 
nyomatni a tutit, hogy az ember idegbajos lesz. Tisztelet a kivételnek 
persze. Nálam a hangerő nem tud érv lenni, márpedig ezek a "szakemberek" 
hangerővel érvelnek.

> Ami a párát, kifúvatást vákumozást ill. annak hiányát illeti:
> Nem vagyok klímás, de elfogadom az esetleg többévtizedes szakmai
> múlttal rendelkező elméleti, és gyakorlati szakemberek véleményét,

Ha találkoztál elméleti szakemberrel is, akkor szerencsés vagy. Különben itt 
hadd köszönjem meg azt a sokféle adatot, összefüggést, amit a témában írtál.

> Az R407C ben három összetevő van. az egyes elemek göznyomása között
> szobahőmérsékleten nagyobb mint 10 bar különbség van.
> r407C =  R32 (23%) ; R125 (25%) ; R134A (52%)
> nyugalomban a gőzformában főleg az R32 van,  folyadék formában főleg
> az R134A van. Ha gázt engedünk le főleg csak az R32 távozik.
> Nem tudom mit számít, de biztos, hogy a lehetségesnél roszabbak
> lesznek a körülmények.

Igen, erre lehet számítani, én csak azt vitatom, hogy ha ezt nem csinálom, 
hanem mindent szabályszerűen csinálok, akkor mennyivel kerültem közelebb a 
lehetséges optimumhoz. Mert, hogy helyből nagyon távol van, az biztos. De 
mégis sokkal jobb, mint direktben árammal fűteni. :-)

> Egyébként a klímások mondták:
> Azért mert gagyi a készülék attól még ugyanannyi munkájuk van vele,
> sőt esetenként több, a silányabb anyagok miatt.

Ha javítani kell, el is hiszem. Amúgy meg van egy érzésem: úgy kell 
ténykedniük, hogy bár jóval egyszerűbben is megoldható lenne a feladat, de 
éreztetniük kell a saját mérhetetlen fontosságukat. (Kb olyan ez, mintha 
valahova elmennék egy villanykörtét kicserélni, de előtte memoriaszkóppal 
alaposan megnézném, mi is található a foglalatban és környékén, aztán 
érintésvédelmi vizsgálatnak vetném alá a gyári foglalatot meg az egész 
lámpát, végül elkérnék az egészért többet, mint amennyibe az egész 
hóbelevanc kerül.

> Hjózsi :Érdekes viszont, hogy nyáron, hűtés üzemmódban jóval halkabb
> Valószínű azért mert kisebb nyomással dolgozik, ha hűtésre használod.

Igen, sejtettem, a hőmérséklet-különbségek is kisebbek. Azt nem figyeltem 
még meg, hogy van-e benne kétféle kapilláris. Most ugye bent van nálam (mert 
nagyon izzadós vagyok, és kint kell dolgoznom) 19 fok, kint meg volt 30, az 
csak 11 fok diffi. Télen meg volt kint -11, bent meg +20, az 31, de 25 
általában megvolt. Nyáron külön jó, hogy nincs leolvasztási procedúra sem. 
:-)

> Hjózsi : Meg akarom oldani valahogy a deresedés érzékelését is, és
> valahogy felülírni a leolvasztási procedúráját.
> Én is. pl. 0-10 fokos száraz külső hőmérsékletnél többször
> előfordult, hogy a leolvasztási procedurában mivel nem tudott
> lecsapódott párát elgőzőlőgtetni annyira túlhevült a kompresszor,
> hogy a motorban lévő klixon bontott.

Nálam ez csak egyszer fordult elő, amikor magam olvasztottam le az egész 
jégkunyjót úgy, hogy egy nylolnzsákot húztam a kültérire, meg leborítottam 
egy öreg paplannal :) , és bekapcsoltam hűtésre, a beltéri hőérzékelője elé 
meg odacsiptettem egy 300-az izzót (szervízlámpa), hogy melegnek érezze a 
környezetet, tehát akarjon hűteni. A több centis jégtömböt úgy leolvaszotta 
vagy 10 perc alatt, hogy ihaj, hiszen a forró levegőt még a ventillátor is 
alaposan keverte. De nem figyeltem, és amikor már nem volt mit olvasztania, 
vadul melegedni kezdett, és ennek is lekapcsolt a hővédelme. Azt hittem, 
hogy vége, de eltelt egy csomó idő, talán 1 óra, és megpróbáltam 
bekapcsolni, és sikerült, bevette.

De más merényletet is elkövettem. :-) Pont akkor szerelgettem vellanyt, és 
véletlenül úgy csesztem el valamit, hogy 230 helyett 400V-ot kapott 2 
egység. Nagyon berregtek a beltérik pár másodpercig, de nem lett semmi baja 
semminek. Nem is olyan szar gagyi a cucc, nem? :)

> Hjózsi :A "nagyon kis" nem korrekt mennyiség. Nem lehet tudni, hogy
> pár molekula, pár csepp, vagy mennyi.
> Nem tudom!  hogy mennyi, de a szakirodalom ezt tartja a legnagyobb
> problámának. A klór és fluor tartalmú hűtőközegekből hidrolízis

Rendben, de asszem nem mindegy, hogy mi a felszerelési starthelyzet. És nem 
hinném, hogy molekuláris mennyiségekről volna szó.

> következtében sósav és folysav keletkezik fémoxidok katalizátoros
> hatására

Lehet, hogy itt van az eb egy része elhantolva? Milyen fémoxidok? Pl 
rézoxid? Lehet, hogy ezért olyan szép a klímacső belülről? Lehet, hogy van 
valami kémiai eljárás, amivel elő van készítve? (A tungsramban pl egész 
bonyolultnak tűnő eljárással kezelik a réz lámpaalkatrészeket, pl az izzók 
menetes részeit. Persze nem hozzánk jön, nálunk alumíniumból van, ez megy ki 
ámerikába. :-)) El tudom képzelni, hogy van olyan vegyi eljárás, amivel ezek 
az anyagok kilőhetők belülről.

> Erre egyenlőre a klímások is várnak . Az olcsó klímák mégcsak 3-4 éve
> vannak forgalomban, de a jóknak akár 8-10 évig is el kellene járniuk.
> Egyébként van az elmélet és a tapasztalat.  A savtartalom elméletileg
> is gyakorlatilag is egyértelműen rossz a hosszútávú üzemre, majd
> meglátjuk mit hoz az idő. Egyenlőre kevés a 3 év.

Én is így gondolom, majd meglátjuk. Szerintem a szervíznek a házi 
felszerelésű klímákkal inkább az lesz idővel a bajuk, hogy nem sikerült a 
tömített csatlakozás mindenütt, és elszökik a töltet. Vagy nem rakják fel a 
zárókupakokat az imbuszcsapok fölé, meg a szelepre. Az egész kivitel olyan, 
a szerelvények rögzítése olyan silány, hogy nem lehet meghúzni így a 
hollandikat, csak úgy, ha valami szerszámmal kacsafogó pl) megragadjuk a 
kültérin a szerelvényt valahol, hogy ellen tudjunk tartani. Ha valaki csak 
annyira tépte meg a hollandikat, amennyire a szerelvény rögzítése engedte, 
az nem lesz elég.

hjozsi