Hyperszil volt

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> Mindjart gondoltam, hogy fazis elteres lesz itt. Valtoaramon csak
> vektorok leteznek :-)

Neeem, lehet függvényekkel is számolni, csak macerásabb sokkal. :-) A 
hétköznapokban skalárokkal számolunk, de ez néha tévútra vezet ugye, 
összeadunk olyan mennyiségeket simán, amiket nem kéne.

> Haat, amit en mertem U-I gorbet, azon a 70V-hoz 2A koruli magnesezo
> aram tartozott. Namost, ha 4-600W-os lesz a trafo 230V-on, akkor ugye
> ez tenyleg szar trafo :-)

Nem biztos, a menetszám is számít. Ha ugyanaz a Bmax, akkor 70V-on 2A 
megfelel 230V-on 0,6A-nek kb. Az szerintem nem olyan szar, bár lehetne 
kisebb is. (Itt van egy állatnagy trafó, 80A körüli lesz a hálózati árama, 
és 0,71A a mágnesezőáram. :-) Ehhez képest az a pici traffancs a hasonló 
mágnesező áramával tényleg nem valami frankó. Jól van összerakva?

> En eredetileg inkabb lejjebb vettem volna, mert egy labor eszkoznel
> nem annyira jo, ha 80 fokos egy keszulek belseje.

Igen, ilyen helyen ezt meg tudom érteni.

> Ha keszen van, kivancsisagbol kimerem azert, mekkora terhelesre milyen
> homerseklet emelkedest produkal.

Majd pár mondatban írd meg légyszi.

> Hogy megy ez nalad ilyen nagyobb teljesitmenyeknel?
> Te kiszamitod hogy milyen vasmagra milyen (fazon)huzalbol, milyen
> elrendezessel kered a trafot, es igy gyartjak le neked?

Pontosan. Persze kérdezek előre, hogy mit lehet a vasra megengedni (változik 
a minőség), és milyen fazonhuzalok a járatosak, és igyexem alkalmazkodni.

> Egyebkent meg egy meretezesi kerdesem tamadt :-)
> A kozepiskolas elektro konyvben az van, hogy a vesztesegek miatt
> okolszabaly szerint a kiszamitott primer menetszamot vegyuk lejjebb
> 5%-kal, a szekundert nagyobbra ugyanennyivel.
>
> Most engem erdekelne az, hogyan lehetne azt pontosabban meghatarozni,
> hogy mekkora menetszam kell, hogy nevleges terhelesnel nevleges
> szekunder fesz legyen, es ilyenkor uresjaratban mennyivel lesz
> nagyobb a fesz?

Nem túl könnyű a kérdés. A trafónak kétféle dropja van, egy ohmos, ami a 
huzalok ellenállásából adódik, ez egész könnyen számolható, a másik az 
induktív, az már nehezebben, és sok apróságtól függ. Pl hogy van a egymáshoz 
képest a primer szekunder elhelyezve.

Pici trafóknál az ohmos dorp a domináns, nagyoknál az induktív. Erről már 
volt szó korábban. Ráadásul a mértéke (a %-os fesz-esés) ugye függ attól is, 
hogy mekkorának tekintjük a névleges terhelhetőségét.

A nagy traffancsoknál a 3...5% drop, vagy amit akarnak, akár 2% elérhető 
könnyen. Az icipici trafókról könnyen lejön a hő, ezért viszonylag nagy a 
névleges teljesítményük, ezeknél baromi nagy a feszesés. Erről is volt már 
szó, egy 3,5 VA-es 18V-os trafócska üresben szinte biztos megvan akár 
23-26V-os is. Egy kockacukor méretű már lehet, hogy üresben dupla 
feszültségű. Kb itt van a határ. A legtöbb átvihető teljesítményt ez adja, 
amikor a fele megy át. (Úgy fogható fel, hogy van egy pici trafó, amit egy 
belső feszültséggel és egy ellenállással lehet modellezni, ebből akarjuk a 
legtöbbet kihúzni. Ez akkor jön létre, ha az üresjárási fesznek a feléig 
leterheljük. Lejjebb ugyan nagyobb lesz az áram, de jobban csökken a fesz, 
följebb meg nagyobb lesz a fesz, de jobban csökken az áram. A két szélső 
esetben - üresjárás és rövidzár - nincs kimeneti teljesítmény.)

> Vegul is a trafo belso ellenallasat kellene szamolni, de valami azt
> sugja, ez nem kovetkezik a szekunder tekercs DC ellenallasabol :-)

Kis trafóknál pedig ezzel kell zömmel számolni, csak nem elég a 
szekunderrel. Ha két egyforma tekercs van, akkor két egyforma ellenállással 
lehet számolni. Ha nem egyformák a tekercsek, akkor egyiket a másik oldalira 
át lehet számítani a menetszámarányok négyzetével, és úgy lehet felfogni, 
hogy van a kimeneti üresjárási fesz, amivel sorbakötődik ez a két 
ellenállás. A szekunderé meg a primer ide redukált ellenállása.
Persze párszáz W-nál már az induktív drop is számít.

hjozsi