Re: Klíma bekötése

jhidvegi jhidvegi at startadsl.hu
Wed Jun 21 17:57:14 CEST 2006


Onódi Ákos wrote:
>> Elvileg ledugózott csövekről van szó!? Gyárilag páramentes. Nem?
>
> Igen de csak akkor ha megvan még benne a túlnyomás amikor kinyitod.
> De még ebben az esetben is a nyitás után is bőven van légmozgás.
> Fogdosod, melegszik-lehül.
> Hajlítod, levágod, peremezed, tisztítod, ellenőrzöd van-e benne
> sorja, stb.

Jó, de én nem építettem csőrendszert, azt használtam, amit adtak hozzá. 
Teljesen készen, végek lezárva, kialakítva. Nem kellett semmiféle sorjázás, 
peremezés meg efféle.

> Ügyhogy elég sok ideig van szabadona cső, ezalatt ha jó párás a
> levegő akkor elég sok víz is belekerülhet.

Kiszámoltad, hogy mennyi víz lenne ez? Pl azt, hogy ha az egész csőszakasz 
megtelne külső levegővel, és annak a víztartalma bennmaradna? De mivel azt 
is kikergetem, ami van benne, lecsapódásra egyáltalán nem kell számítani, a 
bárhogy mégis bent maradt levegő víztartalmának az eltávolítása kb az én 
szememben az a kategória, mint evés előtt sterilezni a kanalat.

Más az ábra, ha nemtommilyen telepen vásárolom a csövet, amit uram bocsá, 
kint tartanak a szabadban, és jó esély van rá, hogy jól megázott, és víz van 
benne cseppekben. De mitől lenne abban, amit a klímákhoz adnak?

A gázvesztésről: tudom, hogy több összetevő van benne, de kb 1 kiló!!! Na 
most, ha leengedek belőle liter nagyságrendűt, az mit is számít? Ahhoz a kb 
fél m3-hez képest? Biztos, hogy ilyen pontossággal van feltöltve? Szerintem 
a hatásfokon sokkal többet ront, hogy szinte sosem a megfelelő 
üzemállapotban dolgoznak ezek az egyszerű, mondhatnám gyagyi klímák. Mert 
nem tud kompresszor fordulatszámot változtatni, kapillárisméretet 
változtatni, nem is mindben van a kültériben érzékelő, csak a bemenő anyag 
hőmérsékletváltozásából veszi észre, hogy lederesedett.... szóval kár 
annyira kihegyezni ezeknél a témát. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezeket 
úgy gyártották, hogy nagy műszaki rákészülés nélkül, egyszerű eszközökkel 
lehessen beüzemelni.

Más az ábra, ha lenne egy milliós hőszivattyú, ami minden szükséges 
érzékeléssel, üzemmóddal rendelkezik. Ennél már megérné, hogy a lehető 
leggondosabban járjunk el. Annak a beüzemelési költségei relatíve 
jelentéktelenek, ott nem számít az a pártízezer Ft, amit elkérnek érte. Na 
de egy 40-60ezer Ft-os ketyere üzembehelyezése 25-35ezerért? És még nem is 
biztos, hogy jól fogja felszerelni, nem biztos, hogy hajlandó 
figyelembevenni helyi sajátosságokat.

Az egész úgyis olyan gagyi, hogy pl van két kültérim, amin télen asztalos 
szorító van, hogy ne rezegjen a burkolata. :-) Idén nyáron feldarabolom, és 
az összesnek kiagyalok valamit a burkolatára, ez így nem frankó. Érdekes 
viszont, hogy nyáron, hűtés üzemmódban jóval halkabb mind. Meg akarom oldani 
valahogy a deresedés érzékelését is, és valahogy felülírni a leolvasztási 
procedúráját.

> A szakirodalom szerint nagyon kis vízmennyiség is komoly problémát
> okozhat.

A "nagyon kis" nem korrekt mennyiség. Nem lehet tudni, hogy pár molekula, 
pár csepp, vagy mennyi. Azt tudom, hogy a tekercsben okoz gondot, mert régen 
hűtőgépes cégnek csináltam kompresszorok hegesztéséhez készüléket, és 
beszéltünk erről-arról. Na most, ha van a zománchuzal, amit károsít, akkor 
nem elég pár molekulányi víz, ergo sav. Ha kémiai reakció történik, az 
anyagnak hamar el kell fogynia. Ha katalitikus a folyamat, akkor szar az 
egész, mert nem lehet olyan kicsi a mennyiség, aminek ne lenne hatása.

Most immár harmadik éve mennek ezek a szerkezetek gond nélkül (1-ben a kondi 
szállt el, azt valamire kicseréltem). Az a gyanúm, hogy előbb fog elrohadni 
valami lényeges része, mint a kompresszor elszállni. Máris megszolgálta az 
árát mind.

hjozsi 



More information about the Elektro mailing list