Re: Klíma bekötése
jhidvegi
jhidvegi at startadsl.hu
Wed Jun 21 17:57:14 CEST 2006
Onódi Ákos wrote:
>> Elvileg ledugózott csövekről van szó!? Gyárilag páramentes. Nem?
>
> Igen de csak akkor ha megvan még benne a túlnyomás amikor kinyitod.
> De még ebben az esetben is a nyitás után is bőven van légmozgás.
> Fogdosod, melegszik-lehül.
> Hajlítod, levágod, peremezed, tisztítod, ellenőrzöd van-e benne
> sorja, stb.
Jó, de én nem építettem csőrendszert, azt használtam, amit adtak hozzá.
Teljesen készen, végek lezárva, kialakítva. Nem kellett semmiféle sorjázás,
peremezés meg efféle.
> Ügyhogy elég sok ideig van szabadona cső, ezalatt ha jó párás a
> levegő akkor elég sok víz is belekerülhet.
Kiszámoltad, hogy mennyi víz lenne ez? Pl azt, hogy ha az egész csőszakasz
megtelne külső levegővel, és annak a víztartalma bennmaradna? De mivel azt
is kikergetem, ami van benne, lecsapódásra egyáltalán nem kell számítani, a
bárhogy mégis bent maradt levegő víztartalmának az eltávolítása kb az én
szememben az a kategória, mint evés előtt sterilezni a kanalat.
Más az ábra, ha nemtommilyen telepen vásárolom a csövet, amit uram bocsá,
kint tartanak a szabadban, és jó esély van rá, hogy jól megázott, és víz van
benne cseppekben. De mitől lenne abban, amit a klímákhoz adnak?
A gázvesztésről: tudom, hogy több összetevő van benne, de kb 1 kiló!!! Na
most, ha leengedek belőle liter nagyságrendűt, az mit is számít? Ahhoz a kb
fél m3-hez képest? Biztos, hogy ilyen pontossággal van feltöltve? Szerintem
a hatásfokon sokkal többet ront, hogy szinte sosem a megfelelő
üzemállapotban dolgoznak ezek az egyszerű, mondhatnám gyagyi klímák. Mert
nem tud kompresszor fordulatszámot változtatni, kapillárisméretet
változtatni, nem is mindben van a kültériben érzékelő, csak a bemenő anyag
hőmérsékletváltozásából veszi észre, hogy lederesedett.... szóval kár
annyira kihegyezni ezeknél a témát. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezeket
úgy gyártották, hogy nagy műszaki rákészülés nélkül, egyszerű eszközökkel
lehessen beüzemelni.
Más az ábra, ha lenne egy milliós hőszivattyú, ami minden szükséges
érzékeléssel, üzemmóddal rendelkezik. Ennél már megérné, hogy a lehető
leggondosabban járjunk el. Annak a beüzemelési költségei relatíve
jelentéktelenek, ott nem számít az a pártízezer Ft, amit elkérnek érte. Na
de egy 40-60ezer Ft-os ketyere üzembehelyezése 25-35ezerért? És még nem is
biztos, hogy jól fogja felszerelni, nem biztos, hogy hajlandó
figyelembevenni helyi sajátosságokat.
Az egész úgyis olyan gagyi, hogy pl van két kültérim, amin télen asztalos
szorító van, hogy ne rezegjen a burkolata. :-) Idén nyáron feldarabolom, és
az összesnek kiagyalok valamit a burkolatára, ez így nem frankó. Érdekes
viszont, hogy nyáron, hűtés üzemmódban jóval halkabb mind. Meg akarom oldani
valahogy a deresedés érzékelését is, és valahogy felülírni a leolvasztási
procedúráját.
> A szakirodalom szerint nagyon kis vízmennyiség is komoly problémát
> okozhat.
A "nagyon kis" nem korrekt mennyiség. Nem lehet tudni, hogy pár molekula,
pár csepp, vagy mennyi. Azt tudom, hogy a tekercsben okoz gondot, mert régen
hűtőgépes cégnek csináltam kompresszorok hegesztéséhez készüléket, és
beszéltünk erről-arról. Na most, ha van a zománchuzal, amit károsít, akkor
nem elég pár molekulányi víz, ergo sav. Ha kémiai reakció történik, az
anyagnak hamar el kell fogynia. Ha katalitikus a folyamat, akkor szar az
egész, mert nem lehet olyan kicsi a mennyiség, aminek ne lenne hatása.
Most immár harmadik éve mennek ezek a szerkezetek gond nélkül (1-ben a kondi
szállt el, azt valamire kicseréltem). Az a gyanúm, hogy előbb fog elrohadni
valami lényeges része, mint a kompresszor elszállni. Máris megszolgálta az
árát mind.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list