Hyperszil

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> Egy 25x32mm keresztmetszetu, 54mm ablakmeretu hyperszil vasmagbol kb.
> mekkora teljesitmenyu trafot lehet kesziteni?

Nem nehéz kiszámolni.

Menetfesz: ha 50Hz-es, akkor 222*Bmax*Avas, ahol a vaskeresztmetszetet 
m2-ben, a Bmaxot teslában kell megadni. (Egyéb frekin 
gyökkettő*pi*f*Bmax*Avas)
Ha dugig rakod rézzel egy adott kitöltéssel, ennek az árama attól függ, 
milyen hűtés lesz. Ha folyékony nitrogénbe mártod, tök más az ábra, mint 
természetes léghűtésnél vagy hungarocellbe csomagolva. :-)

Megsaccolhatod a használható áramsűrűséget így:
Kitöltöd rézzel gondolatban, kijön, hogy lesz benne Ar részkeresztmetszet 
összesen. Ez geometriai téma.

Az itt keletkezett hő, ha j az áramsűrűség, akkor j^2*ro*Ar egy 1mm-es 
szeletben (síkproblémává degradáljuk a feladatot). Ennek a szeletnek a 
kerülete legyen K, de lehet csökkenteni is, mert ha van csévetest, arra 
kevésbé tud menni a hő, mint a külső szabad rész felé.

Felületi hőáramsűrűség: q=j^2*ro*Ar/K
A q-t magad határozod meg a hűtés módjától függően. Természetes léghűtésnél 
kb 5W/dm2-nél 50 fokkal lesz melegebb a felület a környezeténél. Ha venti 
fújja erősen, ehhez jóval, akár 4-6-szor akkora q is tartozhat, akárcsak 
olajban. Innen tehát a mechanikai adatok ismeretében kijön a j.

(A j-t A/mm2-ben kapod meg, ha ro-t ohm*mm-ben (melegen kb 2e-5), Ar-t 
mm2-ben, K-t is mm-ben adod meg, és q=5e-4W/mm felel meg az 5W/dm2-nek).

(Lehet az egész tekerccsel is számolni. Kiszámolod az egésznek a térfogatát, 
ennek j^2*ro*V lesz a vesztesége, és az egész tekercs felületével lehet 
osztani...)

Ha megvan a j, és feltételezzük, hogy a primer elfoglalja az Ar felét, akkor 
egy max primer gerjesztés jön ki: j*Ar/2. Nevezzük ezt G-nek.

A teljesítmény: G*Um.

> Egyebkent ha mar itt tartunk, mi az, ami meghatarozza, hogy egy
> vasmagbol mekkora teljesitmenyu trafot lehet kesziteni, es meg
> lehet-e merni valahogy egyszeruen ezeket a parametereket?

A fentiek határozzák meg, semmi más. Illetve, sokféle méretezési szempont 
lehet, leginkább sorozatgyártásnál lehet fontos, és akkor már nem elég így 
saccolni. Számolni kellhet a vasveszteséggel is, a mágnesezőárammal is, meg 
ilyen szempontok jöhetnek be:

Legyen a trafó a legolcsóbb,
legyen a legjobb hatásfokú,
a legnagyobb teljesítményű adott térfogatban, vagy adott súlyban,
vagy be kell férnie egy adott helyre, azon belül kell kihozni belőle a 
maxot, vagy a fentiek valamelyikét...
Ne legyen zajos, vagy lehet zajos. Be lehessen könnyen kapcsolni, vagy ez 
nem szempont. (Bmax).

És még vannak szempontok a felhasználástól függően. Mekkora legyen a dropja 
pl. (Közismert, hogy a mikrokban pl beraknak egy vasat a két tekercs közé, 
ezzel kissé kisöntölik a szórási utat, tehát hipersil, de szórótrafó lesz 
belőle.) Vagy ki kell bírnia a zárlatot x ideig... látszik, hogy nincs 
általános ökölszabály.

hjozsi