Vagjunk bele!-kispoli elektromositasa
jhidvegi
jhidvegi at startadsl.hu
Sat Jun 10 08:59:15 CEST 2006
Mekkora energia fér egységnyi kondiba, és mitol függ az energiasuruség?
Ez foglalkoztatot egy picit.
1 liternyi szigeteloanyagban tárolható energia, 10kV/mm-en és 1-es
dielektromos állandónál kb 0,44J. Hát ez nem valami sok.
Attól lesz több, ha növelheto a térerosség, és 1-nél jóval nagyobb a
dielektromos állandó. Az a legjobb, ha az átütési szilárdság négyzete és a
dielektromos állandó szorzata maximum.
A polietilén tud akár 90kV/mm-t, a báriumtitanát meg tud kb 1000-es
dielektromos állandót. Ha ez a két paraméter egy anyagban volna jelen, és ki
is tudnánk használni, akkor közel 36kJ-ra növekedne az 1 liternyi
szigeteloanyagban tárolható energia maximuma. Ez se valami sok, 100 literben
férne el 1 kWh. Persze nem 100 liter kondiban, hanem ennyi
szigeteloanyagban.
Látszik, hogy azért ez nem elvetendo irány. Ha hibrid autóban gondolkodunk,
akkor egy egy tonnás autó 500m-rol való leereszkedésének az energiája, ha
kondiba töltenénk, 5MJ, azaz 1,39 kWh. Ha csak 200m-rel és 600 kilóval
számolunk, ez lejön 0,33kWh, tehát ilyesmi nagyságú energia átmeneti
tárolásának van értelme. Sot, akkus energiatárolásnál, is lehet, hogy
megérné, hiszen a kondiba való betöltés és onnan való táplálás esetén
jószerivel csak az elektronika veszteségeivel kell számolni, míg az aksinál
maga a töltés-kisütés energiamérlege jóval szarabb is lehet, mint az
elektronikáé.
A másik kérdés, ha hely van, de a súly nem mindegy, hogy a kondi könnyebb
lehet sokkal. Lehet, hogy egységnyi súlyra nézve még jobb a kondis tárolás.
A hozzáférheto szuperkapacok paramétereit egyelore nem ismerem. Ha valakinek
vannak adatai, leírhatná!
A kondinak az a nagy elonye is megvan, hogy a feltöltése igen gyors is
lehet, a "tankolás" ideje akár elérheti a mostani tankolás idejét is. Persze
ehhez a kondi konstrukciójának alkalmasnak kell lennie erre.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list