Vagjunk bele!-kispoli elektromositasa

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:

> Tuti ki lehet hagyni a valtot? Az hagyjan hogy egy szeles
> fordulatszamtartomanyban nyomatekos motor kellene, ami lehet hogy nem
> a legjobb kw/kg aranyu, de (en ehhez nem ertek) ezeknek a pillanatnyi
> hatasfoka nem fugg a fordulatszamtol? Mert ha igen, akkor megis lehet
> hogy egy kis tartomanyban hasznalt villanymotor plusz valto szumma
> jobb hatasfokot ad mint a szelestartomanyu motor.

Elvileg egy DC motor hatásfokát nem nehéz megnézni különbözo 
fordulatszámoknál.

Vegyünk egy külso gerjesztésut. A gerjesztésnek van eleve egy fix 
teljesítmény igénye. Ha a nyomaték adott, akkor az armatúraáram is adott, 
annak van szintén egy fix ellenállása, tehát itt is nagyjából fix 
teljesítmény fog eldisszipálódni. Ez adja különben azt a viszonylag merev 
fordulatszám-nyomaték jelleggörbét, tehát a függolegesen fordulatszám 
tengelyrol az üresjárási fordulatszámtól egy enyhe lejtésu egyenesrol van 
szó, ahogy no a nyomaték.

Az armatúraveszteség arányos a vizszintes egyenes és eközötti szakasszal. 
Látszik, hogy ha lejjebb jövünk a fordulatszámmal, ennek a szakasznak az 
aránya a fordulatszámhoz megno. Álló, nyomatékos motornál ugye a hatásfok 
nulla.

A frekiváltós aszinkronmotornál hasonló az ábra. A forgómezot adott áram 
gerjeszti, ez az adott ellenállású tekercseken egy konkrét nyomatéknál 
konkrét veszteséget hoz létre függetlenül a fordulatszámtól. A forgórészben 
is ugyanez az ábra, adott nyomatékhoz adott szögsebességu lemaradás tartozik 
a mezohöz képest, ez szintén egy konkrét kalickaáramot jelent, aminek az 
adott ellenállásán fix veszteséget okoz. Álló helyzetben ennek is persze 
nulla a hatásfoka, és ugyanakkora szintén a vesztesége ugyanakkora 
nyomatéknál.

A változó veszteségek között a vasveszteség van, meg a mechanikus 
(ventillációs, surlódási) jelleguek.

De hát nem kell számítani sokat álló vagy lassan forgó motorra.

hjozsi