Vagjunk bele!-kispoli elektromositasa

[jhidvegi]

Bodosi Bal zs wrote:

> Hany voltos legyen a rendszer? (ergo hany akku fer be a hatso
> ulesbe/motorterbe).
> Speci motor legyen vagy barhol kaphato par kilovattas :))?
> Bennmaradjon a valto vagy ne?
>
> A kispoli kb 650 kilo, egy szemellyel 750. Ha viszont megszabaditjuk
> a motortol/benzintanktol/sallangoktol, kevesebb lehet sokkal.
>
> Mennyi energia (hany Ah-s akku) kellene hozza? Az eredeti motor
> kb 30 fekeveszett loeros.


> HJozsi? Te ugyis szeretsz szamolgatni... :))

:-)) Francokat, csak le kell folyton ülnöm, mert rohadtul fáj a derekam az 
állvamelótól, ilyenkor ez jó figyelemelterelés.

Ahogy én látom:
Egy zsiguli, ha megy úgy 80-nak, kb 8kW-ot igényel, ami tartalmazza a 
gördülési ellenálást, a légellenállást, a diffimu surlódását, a kuplung is 
egybe van, és a sebváltóban is forog ezmegaz, de üresben van.
Felteszem, hogy a kispolyáknál ugyanez lehet vagy 5-6kW, kokeményre fújt 
kerekekkel akár 4-re is lemehet.

Legyen 5, az biztos elég. Tehát 1 órán át egyenletesen menve kb 5kWh energia 
kell.

Egy gyorsítás energiája 80-ra, ha én ülnék benne, az 800 kiló összesen :-), 
kb 22m/s-nél 194kWs, azaz kb 0,054 kWh, ha el nem számoltam.

Egyenáramú motorok lennének jók, négynegyedes hajtással. A visszatáplálós 
fékezés jó lenne, bár látszik, hogy egy töltet 100 gyorsításra elég kb, de 
városban ez hamar összejön, ha nem is 80-ra. 90% körüli hatásfokkal számolva 
oda-vissza, a gyorsítási energiák kb 80%-a visszanyerheto. (A magasabb 
akkufesz elonye, hogy kisebbek lesznek a félvezeto veszteségek. Végülis 
szabad gondosan szerelni! :-))

Szerintem az akkufeszt a beszerezheto motorokhoz kellene igazítani, de 
vannak más szempontok is (ld alább).

Max teljesítmény: ha a járgánnyal egy 15%-os emelkedon is fel akarunk tudni 
menni mondjuk 50-nel, ahhoz kell a haladási teljesítmény, ez legyen 3kW, és 
kell az emelkedési teljesítmény, ez kb 2m/s emelkedési sebességnél 16kW, az 
összesen legyen egy huszas. Fékezésnél ennél nagyobb teljesítmények is 
összejöhetnek, és jó lenne, ha nem veszne kárba sokminden, tehát jó lenne, 
ha az elektronika bírna egy olyan 30kW-ot. A motorok úgyis sokkal többet 
tudnak, na meg ezzel igencsak ki lehet majd pörgetni a kerekeket indulás 
táján. És vmi ilyen cél is van, nemde?

Ebbol következik, hogy inkább a gondos szerelés felé kell elmenni 
(ívveszély, ha zárlatból ív keletkezik, csak az Úristen tudja eloltani, 
illetve miután leégett az egész autó, majd valamikor elalszik). Na meg 
különben kA nagyságrendbe kerülünk. :-) Ha 12V-tal osztható feszben 
gondolkodunk, és mondjuk 7 aksiban, az 84V, ehhez 30kW-nál közel 350A 
tartozik, megoldható. Ha még mindig nagynak találtatik az áram, lehet a 
feszt tovább fokozni, pl úgy, hogy direkt hálózatról töltheto legyen könnyen 
az aksi. A hálózati fesz középértéke kb 200V, ez kéne, hogy vmivel több 
legyen, mint az aksi gázképzodési fesze, ami 2,4V/cella. 2,5-tel számolva 
200/2,5=80 cella, ezt 6 egész számú többszörösére korrigálva 78 cella, 13 db 
12V-os aksi, 156...175 V között lenne a fesz feltöltött állapotban.

A kapaca 5000Wó/156V=32Aó körüli lehetne. Tehát gk aksikból is össze lehetne 
hozni, abból is a legkisebbek közül kéne ez a 13 db. Persze, ha netán csak 
nagyobb kapacú létezik, lehet csökkenteni a darabszámot, attól még a 
hálózatról direktben töltheto marad.

A konstrukcióról regéljen olyan, aki ismeri a szerkezetet. Lehet persze 
kerekenkénti motorral is foglalkozni, ez lenne a korrekt, ez lenne kisebb 
súlyú, de jó sok mechanikai munkát igényel. Ha a motor helyére kerülne be 
egy villanymotor, akkor én meg nem mondom, hogy könnyu megcsinálni. 
Maradjon-e a váltó, vagy ne. Ha marad, akkor elegendo surlódás esetén a 
falon is felmegy, illetve lerögzítve a hajtott kerekeket szép lassan fel 
lehet emelni az elejét. :), feltéve, hogy a mechanikai alkatrészek is így 
gondolják. Van még egy biztonsági elonye: üresbe lehet rántani. Ha pl 
kinyekken vmi félvezeto, emiatt a motorra kapcsolódik az aksi, jobb 
szétkapcsolni tudni a hajtást. Megszakító? Szar ügy ezen a feszen. Bizti 
szóba jöhet, de nem lesz olcsó. Lehet persze csinálni is, vas csoben muanyag 
cso, abban rézlemez, pár helyen kikönnyítve, az egész kvarchomokkal 
feltöltve, és ne legyen rövid. :) Ha jól sikerül csinálni, a zárlat hatására 
a kikönnyítéseknél egyszerre olvad el, és sok ív keletkezik. Ha ezek száma 
meghaladja a 8-at, akkor ki tudja oltani az ívet nagy biztonsággal. Ezt a 
szerkezetet közel az aksihoz kéne elhelyezni, hogy minden csak ezen 
keresztül mehessen. Esetleg segédtápokat lehet ezelottrol venni, amit 3 
pólusú kisáramú kismegszakitóval lehet védeni úgy, hogy mindegyik pólust 
sorbakötjük. Ezekben vannak ívoltó lemezek, és mivel egyszerre kapcsol ki, 
annyira feldarabolja az ívet, hogy még áramlevágást is képes muvelni. Tehát 
utána valami túlfesz védelemre feltétlenül szükség van.

Hirtelen ennyi - hjozsi