Aszinkron motor (Volt KisPolszki)

[jhidvegi]

Attila Sass wrote:

> Én nem értem azt a mezofordulatszámcsökkentéses visszatáplálást. A

És érteni szeretnéd, vagy csak simán kétségbevonni? :-)

> forgórész egy tömb, abban nincs mit birizgálni. Az állórész meg három
> tekercs, amivel forgó mágneses mezot hozol létre, ettol forog a
> forgórész. Namost ha te táplálod a tekercseket, akkor hol fogod
> leszippantani az energiát? Ha meg szippantod a tekercset, mitol fog

Tök rossz az egész megközelítés. A forgórész nem simán egy tömb, hanem egy 
lemezelt vastest, és van rajta egy rövidrezárt tekercs. Képes benne áram 
keletkezni, méghozzá olyan áram, ami pont olyan mezot indukál, mint amit az 
állórész csinál, csak a két mezo között szögeltérés van. Minél nagyobb a 
forgórész szögsebessége a mezohöz képest, annál nagyobb lehet benne az áram, 
ezzel a mezo, ami így gerjed, és a nyomaték. Persze nem akármeddig, mert 
egyszercsak nem no tovább a nyomaték. Azért nem, mert a forgórészben folyó 
áram frekvenciája is egyre nagyobb lesz, más lesz a reaktanciája... így van 
egy billenonyomaték, aminél jobban lassítva a forgórészt a nyomaték már 
csökken. Álló helyzetben kisebb jóval, mint a billenonyomaték, de a 
névlegesnél is. Ellenkezo irányba kényszerítve tovább csökken a nyomaték. 
Így lehetséges, hogy egyfázisú motor kondi nélkül belökve jól teljesít, mert 
az egyfázissal hajtott tekercs lükteto, egyirányú mezeje felbontható két, 
egymással szembeforgó mezore. Ebbol az, amelyik irányba a forgórész is 
forog, normális nyomatékot képes képezni, míg a szembeforgó (dupla relatív 
fordulatszám mellett) már elenyészo nyomatékot ad. De valamennyit ad, ezért 
az ilyen motor terheletlen fordulatszáma mindig kisebb a szinkron 
fordulatszámnál, míg egy 3 fázisúé nem.

De térjünk vissza az eredeti problémára.

Van tehát a 3f motor. Forogjon terheletlenül, azaz szinkron, és legyen ez 
3000-es fordulatszám.

Na most, külso géppel elkezdjük gyorsabban forgatni. Mi is történik? A 
forgórész szempontjából ugyanaz, mint amikor csak terheltük. Eltéro 
szögsebességgel forog a mezohöz képest. Ezért benne áram indukálódik, 
alacsony frekis, ami a két szögsebesség különbségébol fakad. Ez az áram a 
fomezovel szinkron forgó, de szögben eltéro mezot hoz létre, ezúttal olyat, 
ami siet.
Amíg késett (terhelés), addig az energia a hálózatból jött kifelé, és 
alakult át mechanikai munkává. Most, hogy siet, a mechanikai oldalról jön 
létre betáplálás, és ugyanúgy fog az energia visszatáplálódni, mintha 
ugyanezt a mezot egy szinkrongép gerjesztett forgórésze hozta volna létre. 
Az állórész nem tudja, mitol jön létre ez a mezo.

Azonban van egy lényeges különbség: a szinkrongép forgórészének a 
gerjesztése nem függ semmitol, csak a gerjesztoáramtól. Nem így az aszinkron 
gépé. Ennek a forgórésze csak akkor tud gerjedni, ha van külso mezo, amihez 
képest tud gyorsabban vagy lassabban forogni. Ennek a mezonek a 
fenntartásához szükség van a hálózatra, tehát hiába táplálna vissza, ha 
nincs hálózat, nem fog visszatáplálni, de nyomatékot se fog felvenni. Ha 
felvesz nyomatékot, akkor vissza is táplál. A hálózatból meddo teljesítményt 
vesz fel.

Ha ezt a meddo teljesítményt eloállítjuk máshogy, pl kondenzátorokkal, akkor 
hálózat nélkül is tud pl ellenállásra dolgozni. Ellenben üresjárásban gáz 
van, mert a nyomaték eltunése megszunteti a forgórész áramát, azaz az általa 
keltett mezot is. Így hiába van konditelep a tekercseken, az egész csak egy 
passzív induktivitás és kapacitáskupaccá válik, és lecseng, vége.

Azt el lehet játszani, hogy fogok egy ilyen módon forgatott motort, aminek a 
kapcsaira kondik és ellenállások vannak kötve, és addig matatok a 
nyomatékkal, ellenálásokkal, kondikkal, míg egyszercsak megszunik a hálózat 
felé meno áram, ekkor akár le is kapcsolhatom a hálózatot. De a fenti módon, 
pl az ellenállások átmeneti lekapcsolásával a motorban valszleg összeomlik a 
mezo, mert nincs a forgórészben áramot kelto szlip a nyomaték eltunése 
miatt.

Kíváncsi vagyok, mennyire volt értheto, és mekkora letolást kapok megint. 
:-)

hjozsi