Re: kútvízzel házhűtés /hűtőszekrény

[Acs Gabor]

Amikor még vályogházam volt... ott a konyha egy külön szárnya volt a háznak, 
amit nem fűtöttem, csak akkor, amikor használtuk. Ettől még kijjebb volt a 
kamra, ott tartottam a hűtőt, szerintem télen simán le ment mínuszba is. 
Onnan már sok éve elköltöztem, a hűtő jött velem és azóta is él és virul. 
Pedig van egy olyan érzésem, hogy a külső radiátor oldali hűtés felborítja a 
működését, a gyakorlat mást mutatott.


G.

----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Sunday, July 30, 2006 7:26 PM
Subject: Re: kútvízzel házhűtés /hűtőszekrény


> Király,Gyula wrote:
>
>> a "hatásfok" annál jobb. Határesetben, ha a hütöszekrényben 5 fokot
>> akarsz, és 5 fokos helyen van a cucc, 100% a hatásfok.
>
> Hát nemegészen, de értem, mit akarsz mondani.
> Ez a határeset ideális esetben a carnot körfolyamat lenne, amit elvileg
> 11-es jósági tényezővel lehet megvalósítani. Tehát a hő egyik hőtartályból 
> a
> másikba úgy megy át, hogy mondjuk 1kW-ot fektetek bele, és 11kW megy be a
> "meleg" oldalon, és 10 jön ki a "hideg" oldalon.
>
> Tehát itt nem hatásfokot értenek, hanem jósági tényezőt: a hasznos
> hőteljesítmény a pénzbe kerülő helyről jövő teljesítménnyel osztva.
>
> Egy jól méretezett hőszivattyúnál ez a szám akár 5 is lehet, ha a hőforrás
> (hideg hely) legalább 5 fokos, és 25-30 fokos a meleg hely, ahova a hőt
> szivattyúzni kell. Pl padlófűtés előnyösebb, mint a radiátoros, mert
> hidegebb lehet a melegvíz.
>
>> Mondjuk azzal szokták riogatni a népeket, hogy tilos x fok alatt
>> üzemeltetni egy hütöt, de ennek lehet oka, hogy a kompresszorban levö
>> olaj derbedése gondot okozhat.
>
> Ennyire nem fog megderbedni, hogy az orrunk is rögtön beduguljon. :-)
>
> Én mást sejtek. Ilyen hőfokviszonyoknál nem lesz jó az alkalmazott
> kapilláris. Elgondolkodtam azon is, mi van, ha a hűtő meleg (pontosabban
> nyomott) oldala hidegebb helyen van, mint a hűtött oldal. Most valahogy 
> nem
> tudom átgondolni. Azért persze az biztos, hogy a hűtő még működik, ha a
> meleg oldal szobahőmérsékletre van lehűtve, hiszen az első bekapcsoláskor 
> is
> ez a helyzet. Ekkor biztosan jobb a jósági foka, mint amikor jó meleg. Pl
> azért, mert kisebb lesz a nyomás a két oldal között. Viszont, ha ugyanazt 
> a
> teljesítményt várjuk el, ahhoz egy tömegáram is tartozik, ahhoz meg az 
> adott
> kapillárison egy adott nyomáskülönbség, és itt lehet valami gáz, ezt nem
> tudom valahogy most jól átgondolni.
>
> Majd felrakok egy fogyasztásmérőt (ez teljesítményt is tud mérni) az egyik
> klímára külön, és megnézem különféle kinti hőmérsékleteknél. Persze lehet,
> hogy ugyanazt fogja felvenni, csak a melegebb esetben többet nyom le bent.
> Ezt meg nem tudom megmérni. Legföljebb azt, hogy az adott
> helyiséghőmérséklet mellett milyen a kiáramló meleg levegő hőmérséklete,
> tehát a túlhőmérsékletet. Mivel a venti ugyanúgy jár, ez mutathat valamit.
> Ha el nem felejtem, mert a tél még odébb van.
>
> Hűtésre is ki lehetne ugyan próbálni, de annyira drasztikusan hűtenek, 
> hogy
> nem is tud valami állandósult állapot beállni, ha folyamatos járásra
> kényszerítem, mert folyamatosan megy lefelé a hőmérséklet a műhelyben. 
> Azért
> lehet, hogy kinti meg benti hőfoklépcsőket azért lehet mérni. A klíma maga
> mondjuk beáll állandósult állapotra kb 10 perc alatt biztosan, ezalatt meg
> állandónak veszem a kinti és a benti hőmérsékleteket is. Na majd meglátom.
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]