Re: kútvízzel házhűtés

[jhidvegi]

Király,Gyula wrote:

> Nade itt nem padlóról van szó, és az egyik könyv ragozza, hogy a
> különféle mélységben levő pincefalak hányszoros szorzóval játszanak a
> földfelszínihez képest.

Milyen szempontból? Mi a különbség?

Ugyanúgy egy nagyon nagy vastagság veszi körül, aminek összességében lehet, 
hogy elég jó a hőszigetelése.

>  Azt kellene tudni, a nedves föld mennyire jó hővezető.
> Szerintem nagyon.

Szerintem meg nem, de a fém sem. Tehát, ha a földfelszín pl rézből volna, 
akkor is meglehet, hogy sokhónapi fagyban a felszíne lefagyna, és nemtomhány 
km mélyen pedig a szokásos évi középhőmérséklet maradna. A hő gyors 
terjedéséhez áramlás kell.

Gondolj egy rézdrótra. Megfogod az egyik felét, és ívet húzol a másik végén, 
tehát meg is olvasztod. Nagyon közel kell fognod ahhoz, hogy megégessen.

Amúgy lehet számolni a hőterjedést, asszem valami diffegyenletet kell 
felállítani. Biztos megtették már. Legegyszerűbb, ha síkproblémává 
sűlyesztjük a feladatot, tehát végtelen sík vagy féltér, és feltesszük, hogy 
a sík felülettel párhuzamosan minden síkban azonos a hőmérséklet önmagán 
belül, és a hő csak erre merőlegesen áramlik hővezetéssel. Alkalmas betáp 
esetén még egyfajta hullámjelenség is előállhat, tehát olyan, hogy ha időben 
lassú színuszfüggvény szerint melegítem a felszínét,  létrejönne egy erősen 
csillapodó hőmérsékleti hullám.

Tulajdonképpen lehet következtetni ilyen tulajdonságokra abból az egyszerű 
tényből is, hogy nem túl mélyen, pár méteren már lecsillapodik az a hullám 
is, aminek a periódusideje 1 év. Hiszen pont ezt teszi az időjárás, télen 
hideg, nyáron meleg felszínt csinál, és pár méterrel lejjebb nem akarja már 
követni. Ezért nem nagyon hiszek benne, hogy az a kútvíz, aminél nincs 
áramlás (mondjuk egy elásott fémtartálynak felfogva) nem melegedne fel 
gyorsan, ahogy számoltam, ha hőforrást rakunk bele (merülő forralót, mert ez 
ugyanaz, mint amikor kihúzom a vizet, felmelegítem, és visszajuttatom).

hjozsi