Re: kútvízzel házhűtés

[jhidvegi]

Friedrich Gábor wrote:

> ui:Erősen gondolkodok a kútvízes hűtésen, a talaszint alatt fél
> méterrel már ott a víz.....

Ez nagyon jó, könnyen kivitelezhető lenne! Nem ciki, hogy a vályog alatt 
ilyen közel van a talajvíz? Vagy az alap az normális, és netán szigetelés is 
van?

Visszatérve, ha a kert két, egymástól távolabbi pontján leásnál nem túl 
mélyre, és az egyik gödörből ki, a másikba be a víz, mint a kétkutas módi, 
vagy ugyanez fúrással, akkor igen hatékonyan és olcsó tudnál hűteni, de 
télen fűteni is!

Pont most hallottam egy riportot egy bizonyos Léderer Andrással, akinek ez a 
mániája. Építész különben, és a projektekben alkalmazza a téli fűtésre és a 
nyári hűtésre a talajban eltárolt energiákat. Szóval nem medencékben 
gondolkodik, ahogy korábban én tettem (de csak elvi síkon), hanem valóban 
megcsinálja, hogy 100m mély, ha jól emléxem 15 centi átmérőjű lyukakat 
fúrat, ezekbe belerak egy darab U alakú csövet, aztán kibetonoztatja. A 
nyári hőt is leküldi, de gondolom csak a hűtött terekből, a téli fűtés is 
innen megy. Azt nem volt módja kibontani, mert a műsor ugye nem műszaki 
alkatú, meg a riporterek sem, hogy vajon a nyáron leküldött hő megmarad-e, 
szóval a csövek környéke tartósan és detektálhatóan melegebb lesz-e télire. 
Pedig ez roppant érdekes lenne. Gondolom akkor lenne csak így, ha semmi 
talajvíz mozgás nincs az adott környéken.

A másik dolog, amit szintén megcsinált többször, hogy a család szennyvizét 
átmeneti tárolóba gyűjti, és csak akkor megy tovább a szennyvíz, ha kivonta 
belőle a hőt.

Aszongya, hogy így el tudja érni, hogy a család pl melegvíz használata annyi 
energiafelhasználást igényel csak, amennyi korábban 1 személy fél fürdéséhez 
kell.

Hát igen, ha belegondolunk, valóban rengeteg hőt kiengedünk a lefolyóban. De 
arra még sosem gondoltam, hogy a sima hidegvíz, ami szintén kimegy, az is 
mennyi elvonható hőt tartalmaz. Pl ha egy családnak a havi vízfogyasztása 
mondjuk 20m3 (elég reális), és ennek egy jó részét ilyen-olyan mértékben 
felmelegítve engedi ki, tehát legyen ennek az átlaghőmérséklete mondjuk 25 
fok, és a legjobb hőszivattyúk hőforrása fűtési idényben alig több, mint 3-5 
fok, tehát ezt lehűtve 5 fokra ki lehet nyerni havonta 20*20*4,2=1680, tehát 
kb 1700MJ hőenergiát kb az ötödének a befektetésével. (Emészthetőbben: 
470kWh-t lehet kinyerni kb 100kWh befektetésével). De lehet, hogy még jobb 
az arány, mert ugye ez akkor ennyi, ha a hideg oldal tényleg végig 5 fokos, 
a meleg meg kb 20-22. Na de ha a hideg oldal átlaghőmérséklete (25+5)/2=15 
fok körüli, lehet, hogy egy jól optimalizált (pl inverteres) hőszivattyú még 
jobb hatásfokkal (jósági fokkal) dolgozik.

Már agyalok is rajta, hogy lehetne a klímákat összehozni valami trükkel az 
emésztőgödörrel. :-) talán műanyag csöveket kéne beletolni, ez még valahogy 
menne is, de hogy hozzam össze a klímák kültérijével? Meg kéne bontani... 
Most éppen rossz az egyik, lehet, hogy belebarkácsolok. Majd meglátom, mert 
nem kis meló azért, meg pont a ház átellenes oldalán van az emésztőhöz 
képest.

hjozsi