Re: kútvízzel házhűtés

[Móczó Levente]

Lehet, hogy okafogyott a kérdésem.. ui a gipszkarton nagyonsok nedvességet 
tárol alapból is, tehát lehet, hogy a csöben keringő víz, és a 
gipszhőmérséklete nagyban nem tér el egymástól.
Frobi közben megmondta, hogy hogyan is működik a harmatpont érzékelő :)

Gyakorlati kérdésem lenne... Vannak fellelheto letarolt harmatpont adatok 
valahol a neten???

Kivancsi lennek, hogy a VFX altal emlitett falhutes a nap mennyi reszeben 
hasznalhato. Hoap megnezem a kutviz homersekletet szaba d kifolyas eseten.
ha mondjuk x, akkor az x feletti harmatpontokon biztonsagosan hasznalhato a 
rendszer, alatta trukkozni kell valahogyan.
Leves

----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Friday, July 28, 2006 6:52 PM
Subject: Re: kútvízzel házhűtés


> vajk fekete wrote:
>
>> Ha a gipszkarton hatulja nem tud szellozni, akkor nincs amibol
>> lecsapodjon ott a para.
>> Az eleje meg azert nem fog, mert a gipsz eleg jol szivja a vizet,
>> ertelmes hatarok kozott pufferkent fog mukodni.
>
> Mivel ez hűtené a teret, elölről, a hűtött térből venné a nedvességet. 
> Ahogy
> egy klíma vagy a listán bemutatott, kútvízzel hűtött felületre is 
> lecsapódik
> a víz, úgy az ilyen módon elásott csövekre is lecsapódna. Hiába van hátul
> víz-szigetelve, és hiába lenne a gipszkarton belső felülete fölötte a
> harmatpontnak.
>
> Van is olyan építészeti program, amivel adott falszerkezetnél (rétegrend
> méretekkel) ki lehet számíttatni, hogy hol milyen a hőmérséklet a falban, 
> és
> hogy alakul a páratartalom is, és ki is jön, ha rossza a rétegrend, vagy 
> az
> anyagválasztás, akkor benn a falban is tud páralecsapódás létrejönni. (Meg
> is van valahol az egyik régi gépen.)
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]