Hol a hiba?

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

(Ez kimaradt, pedig akartam válaszolni.)

> Akkor innetol vegul is ugyanolyan meghajtast igenyel, mintha FET-ekbol
> raknak ossze.
> Mondjuk a 800A-es tipus kicsit durva ide, gondolom nem TO220 tokozasu
> :-)

Nem, ez egy nagyobb, szigetelt hűtőjű tipus, amit 4 csavarral lehet 
felszerelni a hűtőre. Bő 10x6 centis kis téglalapféle.

>> amit elvisel. És nem is vészes az ára!!
>
> Az mennyi?

Valamivel 40ezer alatt + fa

> Amit mar regen probaltam megoldani kapcsolouzemben, de nem sikerult:
> allithato stabilizalt 220..240V 50Hz aramforras. Regebben meg 3A-re
> kellett, azota atalakult a meresi elv, most csak 0.25-0.5A kell.

Aha. Volna rá megint egy ötletem. :-)

> Eddig egyszeru, viszont amit merni kell vele, az triakos
> fenyeroszabalyzo modul, es ilyen idiota terheloaramra nehez kapcsolos
> vegfokot csinalni, meg a feszen nem lehet ripli, mert zavarja a
> merest.

Nem inkább a valós hálózaton kéne mérni? Sőt, direkt mindenféle zavart 
bevinni? Nagy gáz, ha a tökéletes színuszon jól műxik, de a legkisebb 
zavarra elkezd hülyeségeket művelni.

Na az ötlet (bár ha már ennyi melód van ebben az áramkörben, nem hiszem, 
hogy egy pillanat alatt félrerakod, és belefogsz valami tök másba, de azért 
hadd szóljon).

Szóval csinálsz egy olyan erősítőt, aminek vagy kimenőtrafója van, vagy 
potenciál leválasztott tápja. A jel, amit erősítenie kell: egy, a hálózati 
fesszel azonos fázisban lévő színusz, ami haláli módon agyonszűrt színuszból 
fázishelyesen elő lehet állítani, de ebből levonva a tényleges színusz 
azonos szintre osztott értékét. Tehát a különbséget (a hibát) kapja meg, ezt 
erősíti fel. A kimeneten hozzáadódik a hálózati színuszhoz, ezzel előáll a 
szép tiszta, kívánt értékű színuszjel, amit terhelni is lehet, hiszen az 
erősítőnek sokkal kisebb jelszintekkel kell dolgoznia, azaz sokkal kisebb 
teljesítményű lehet.

A másik megoldás már teljesen passzív elemekkel dolgozna, ennek megfelelően 
nagyobb, de bombabiztos lehet.

Egy nagyobb toroid, amivel a fesz-szintet lehet állítani. Utána egy fojtó, 
ami rádolgozik egy nagy meddő teljesítményű párhuzamos rezgőkörre. Ennek a 
teljesítménye lehet mondjuk a kívánt kimenő teljesítmény akár 10-szerese is, 
tehát ha a triakos kör felvenne pártized ampert, ez sok, akár 10A-es is 
lehet. Tehát egy kb 150uF-os konditelep, meg egy 73 mH-s fojtó alkothatja a 
rezgőkört. De lehet növelni is a teljesíményt, a 150uF-os konditelep 
egyáltalán nem nagy. A fojtó se, az viszont lehet, hogy hangyányit drágább 
dolog.

Ezt aztán lehet rángatni, a konditelep nem fogja engedni a gyors 
változásokat.

Megjegyzem, hogy ezt lehetne használni az általad fejlesztett erősítő után 
is. Lehet, hogy akkor nem kéne annyit tökölni a nagyfrekis dolgokkal, mert 
nem az erősítőnek kéne kiszabályoznia a triak bekapcsolási dolgait, neki 
csak az lenne a dolga, hogy ennek a rezgőkörnek a kívánt mértékben fix 
legyen a fesze. De szerintem elműködne a dolog úgy is, hogy nincs aktív 
elem, csak max valami, ami a toroidot gyorsan tudja odébbtekerni, ha kell.

Amúgy nemtom, milyen az üzem betápja, de van egy érdekes tapasztalatom: ha 
egy üzemnek saját középfesz trafója van, akkor meglepően szép a színusz, 
amit a saját hálózatán lehet mérni. Nem egyszer tapasztaltam már. Hacsaknem 
sok nagyteljesítményű nemlineáris terhelést adó gép van a hálózatán. Érdemes 
lenne szkóppal megkukkolni a cégnél a színuszt, mielőtt nagyon belemélyedsz 
a témába!

hjozsi