Tortenet

[jhidvegi]

IM wrote:

> Erről jut eszembe:
> Éjjel 1 órakor jöttem haza a munkából a kis trabcsikámmal, mikor
> elszállt az ékszíjam az M7-es autópályán.
...
> egy kocsit, hogy világítson és gyorsan rátettem a kulcsot a csavarra,
> majd a sötétbe meglazítottam, és így
> tovább. Sokáig tartott, de a kocsival jöttem haza. :))))))
> Mária

Pedig nőknél tök beválik az a módi, hogy csak meg kell állni tanácstalanul, 
és tutira valaki megáll segíteni. Pl kerékcserénél.

És nem történt olyan, hogy valaki azért állt meg, miközben feküdtél a kocsi 
alatt, mert balesetnek vélte a szitut, és segíteni akart, mentőt hívni vagy 
ilyesmi? (Persze nagy meglepetés, amikor megmozdul a hulla. :-) Én már csak 
tudom. Már biztosan meséltem, egyszer hótfáradtan, begeten egy meló után a 
hőségben elbóbiskoltam egy tó közepén fekve a vizen, és mellém evezett egy 
csónakban pár emberke. És amikor meg akarták a hullát bökni az evezővel, 
akkor megmozdultam, rájuk néztem, és szinte megijedtek, de mindenképpen jól 
meglepődtek. Még elnézést se kértek, csak elhúzták a csíkot. Gondolom, a 
libabőrt aztán egymásról lemasszírozták. A hulla visszanézett. :-) )

hjozsi