Energia fogyasztas

[jhidvegi]

Anonymus wrote:

> A földkérek átlag 50 km. Ez a durván 6500 km-es sugárhoz képest
> elenyésző. Nyilván ilyen mélyre nem tudunk fúrni, de vannak jóval
> vékonyabb részek is a kéregben. De nem kell ilyen mélyre menni.
> Ez egy óriási hőmennyiség, amit sohasem tudunk kihozni. Itt szerintem

Persze, a tárolt hőmennyiség valóban hatalmas, mégis elgondolkodtam, ha az 
ember valami csoda folytán szabadon hozzáférne, és ész nélkül nekilátna 
felhasználni, mert mondjuk olcsón tudná, mi lenne ennek a hőnek a sorsa. 
Hogy kezdene vastagodni a fenti, szilárdnak mondható réteg, amik hordozzák a 
kontinenseket?

> Ki lehet számolni. A föld anyagának 99 %-a folyékony és forró. Ha

Forrónak forró, de nem úgy folyékony, ahogy mi a hétköznapokban elképzeljük. 
Kemény az, mint az üveg, de azokon a nyomásokon, amik ott uralkodnak, már a 
különféle feszültségek messze nagyobbak, mint ezeknek az anyagoknak a 
nyíró... szilárdsága. Hülye hasonlattal: úgy folynak, mint a markolóprésben 
a réz. :-)

>> Ahhoz képest viszont, ami radioaktív bomlásból
>> folyamatosan keletkezik a Föld anyagában, már nem vagyok
>> biztos benne, hogy bakfity.
>
> Nem bizony. Ez az energia valamilyen úton kikerül a felszínre.

Asszem fordítva gondoljuk. Arra gondoltam, hogy ha nekilátnánk kihasználni 
globálisan fűtésre, városok melegítésére... a geotermikus energiát, akkor az 
nem pótlódna feltétlenül, csak a hőkapacitásokban felhalmozódott energiát 
használnánk. Ami persze nem kicsi, de nem lenne mind megújuló.

Akinek vannak adatai, ki is tudná számolni, mennyi is keletkezik. Kb úgy 
lehet, hogy ismerni kéne sok-sok helyen a hőmérsékleti gradienst, és a hozzá 
tartozó hővezetési tényezőt, és az egész földre összeintegrálni a számított 
hőáramot. Nekem gyanús, hogy nem nagyon nagy ez a hőáram. Sőt, még azt is el 
tudom képzelni, hogy a Föld belseje csak részben ettől meleg, a másik ok 
magának a Földnek a keletkezésében rejlik, amikor összeállt az anyaga, tehát 
becsapódásokból származó energiáról van szó, aminek a végén bizony az egész 
földfelszín iszonyat forró volt. Aztán jött a lehűlés, és a mai állapot 
egyáltalán nem biztos, hogy állandósultnak fogható fel. Lehet, hogy a 
lehűlés még tart, max valamelyest csökkenti a radioaktív bomlásból származó 
hő. Ha állandósult lenne nagyjából az állapot, akkor is viszonylag kis 
teljesítményről lehet szó, legalábbis ahhoz képest, ami a napból a földre 
érkezik. Akár sok nagyságrenddel kisebbről. Bevallom, nekem gőzöm sincs, 
mekkora ez, miközben a napét meg is tudom saccolni.

Aztán persze lehet, hogy a tárolt hő akkora, hogy az ember minden 
igyekezetével kiaknázva se tudna számottevő csökkenést előidézni. Azaz nem 
kell foglalkozni vele, hogy szó sincs megújulásról.

> Arról nem beszélve, hogy ez a forró golyó már 4.5 milliárd éve a
> vilábűr néhány K fokos környezetében kering. Jó a nap átmelegíti a
> légkört meg a felszínt, de a köpeny és a mag hőmérséklete több
> nagyságrendel magasabb mint a felszín és hát ugye tökéletes
> hőszigetelés nincs.

Nincs, de azért nagyon jelentős a hőszigetelés. Gondolni kell a nagy 
méretekre!! A nap is azért olyan baromi forró, mert a nagy méretei miatt 
"túlságosan hőszigetelt". :-) Már volt róla szó, hogy a nap anyagában 
átlagosan úgy nagyon sacc/kb

Úgy lehet ráközelíteni a dologra, hogy a napfelszíni teljesítmény 40ezerszer 
akkora, mint a földtávolságnál lévő, ha a földfelszínit 1kW/m2-nek vesszük, 
akkor ez 40MW/m2.
A Nap térfogata a másfél millió km-es átmérőjével 1,77e27 m3, a felszíne 
pedig 7,07e18 m2. Az összteljesítmény 2,83e26W, azaz faljagosan mindössze 
0,16W/m3 a napban az átlagos teljesítmény-sűrűség. És ott azért mackósabb 
radioaktivitás van, mint a földben, nem?

Hozzáteszem, hogy az emberi testben kb 50W-tal és 0,08m3-rel számolva 
625W/m3 a fajlagos teljesítmény (!!!), azaz majdnem 4000-szer akkora, mint a 
Napban!! :-) És egy egérben valszleg még ennél is jóval nagyobb. Ennyit 
számítanak a méretek. :-)

Ha felteszem, hogy a Földi radioaktív bomlás intenzitása 10ezerszer kisebb 
(tök feltevés!!), mint a Napé, akkor ez 1,6e-5W/m3-t jelentene. Lehet, hogy 
ennél nagyobb, de azt is el tudom képzelni, hogy még sokkal kisebb.
Megszorozva ezt a föld térfogatával (1,08e21 m3-rel), 1,7e16W jön ki. Na jó, 
ez azért nagyon nagy teljesítmény lenne. Kérdés, mi lehet a helyes kiinduló 
adat. Nekem gyanús, hogy túl nagy számmal számoltam, mert a napból a fölre 
jutó teljesítmény kb 5,1e17W, ami látványosan melegíti, tehát a belső hő 
jóval kisebb, több nagyságrenddel kisebb kell legyen. Különben nem tudott 
volna így kihűlni a Föld.

Mondjuk még 3 nagyságrendet csökkentek, akkor 1,7e13W jön ki, azaz 1700GW. 
Tudom, nagyon önkényes a dolog, de arra akartam kilyukadni, hogy a föld 
belsejében kelektező hő kb abba a nagyságrendbe eshet, amit az emberiség fel 
akar használni. Ez meg kell a belső hőmérséklet fenntartásához, vagy még nem 
is elég arra, tehát, ha ezt a belátom, bazinagy energiát, amit tárol a föld 
anyaga, mint hőkapacitás, elkezdenénk világméretekben kiaknázni, sikeresen 
fűtésre használni, jelentősen felgyorsíthatjuk a magma kihűlését. Hogy ez 
számszerűen hogy néz ki a valójában, nem tudom, de megmérhető, az biztos. 
Lehet, hogy már meg is mérték, és ha vágnám az angolt, rá is tudnék keresni 
(ha működne ez a rohadt adsl. Tegnap óta modemmel nyomulok. :-) )

hjozsi