7805

[Megyeri István]

> -----Original Message-----
> From: elektro-bounces at www.centralnet.hu
> [mailto:elektro-bounces at www.centralnet.hu]On Behalf Of Balla Zoltán
> Sent: Thursday, January 05, 2006 11:19 AM
> To: elektro at tesla.hu
> Subject: Re: 7805
............
> 
> A mig a felso peldany aramkorlatja mukodesbe nem lep, a 
> kimeneti fesz stabil 
> erteken van. Amint az aramkorlat mukodesbe lep, a felso 
> stabilizator atvalt 
> feszultseggeneretor uzemmodbol aramgeneratorba. Evidens, hogy ekkor a 
> kimeneti fesz stabilitasa sehol sincs, ugye ?!! Ez az allapot 
> addig tart 
> fenn, amig a terheles miatt a kimeneti fesz el nem eri az 
> also peldany 
> szintjet. Ekkor a felso, aramgeneratorra ratevodik egy 
> feszultseggenerator 
> is, amit az also kepvisel addig a pillanatig, amig nala is 
> fel nem lep az 
> aramkorlat, es attol a pillanattol, hogy egyeltalan mukodni kezdett.
> Ez azt jelenti, hogy lesz egy egyenes szakasz addig, amig a felso 
> aramgeneratorra nem valt, ezutan egy linearis, relative nagy 
> belsoellenallasu szakasz, egeszen addig, amig az also peldany 
> mukodesbe nem 
> lep...! Ez az en szotaramban kimeriti a nem stabil fogalmat, 
> akarhogyan is 
> nezem...!

Amit leírtál, az pontosan így van. De mint már írtam, a karakterisztikák nem szögletesek és nem vízszintesek-függőlegesek. Ahogy a terhelés növekedésekor az első tok kezd átváltani áramgenerátorba (tehát már nem is nulla a kimeneti impedancia ami miatt néhányan aggódnak) közben már (hacsak nem elöbb, ez példányfüggő) kezd belépni a következő tok. Mit is nevezünk nem stabilnak? A konyulás kezdetekor elkezd növekedni a belső ellenállás. Stabilan. Majd a következő tok belépésekor (ha közben már nem kezdte el) ismét lecsökken a belső ellenállás. A párhuzamos tokokra továbbra is igaz a katalógus által garantált kimeneti fesz alsó és felső értéke. A kimeneti feszültség tartomány több tokra valóban a kissebbik tok alsó és nagyobbik felső értéke között lesz. Ha ez már nem jó, oda úgyis finoman állítható megoldást illik választani. A kivehető áram szorzódik a tokok darabszámával. Nekem a gyakorlatban bevált (ha nem volt hirtelen egytokos megoldás). Valami elkerülhette a figyelmemet, hogy nem találtam problémát. Ezért szerintem többünket is érdekelne, hogy Neked mi volt a tapasztalatod, milyen környezetben nem vált be. Bevallom én szkóppal ugyan, de csak felületesen mértem, mert soha nem volt gondom vele. Kiváncsi lennék, hogy mit mértél, milyen környezetben. Ezzel mások is elkerülhetnék azokat a gödröket amelyekbe beleléptél. 


> 
> Meg egy erdekesseg:
> Most nincs elottem, de valaki beirt egy konyvet, amelyben 
> valamelyik oldalon 
> azt taglaltak, hogyan lehet parhuzamosan kapcsolni 2 kockat, potival 
> kiegyenlitve..., na hat, abban a konyvben 2-3 abraval kesobb 
> van egy masik 
> kapcsolas is, amelyikben PNP tranyo van hasznalva, amirol en 
> is dumalok, 
> csak otletesebben...
> Ugy van bekotve, hogy a kocka alapbol kiveszi a maga reszet a 
> kimeneti 
> arambol, es csak a "maradekot"(aranyosan termeszetesen)  adja 
> a tranyo. Igy 
> alapbol megvalosul az aramkorlat is es a hokorlat is, 
> megpedig a termikus 
> kontaktustol fuggetlenul!!! Jo, mi... ?? :-)
> Termeszetesen, mint mindent, ezt is jol kell meretezni....

Tényleg frappáns kapcsolás. Csak valóban figyelni kell az áram biztonságos osztására. Nekem egyszerűbb volt bedobálni az egyforma stabtokokat. Procinak, digitális áramköröknek tökéletesen megfelelt. Igényes helyre meg igényes tokot tennék. Ilyen választék mellett nem vacakolnék külső alkatrészes patkolással (bár csináltam már chopperes tápot 7805-el, de minek).


Pisti

> 
> Zoli 
> 
> -----------------------------------
>  Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
>