Re: fényes felület infrahőmérővel

[jhidvegi]

Dukai Zoltan wrote:
> ezt mar hjozsi leveleben sem ertettem...
>
> lehet hogy sokara terjed szet a ho, de kozben a hokapacitasa veszi
> fel a hot, mint puffer. miert jobb az ha egy kis borda hamarabb
> atmelegszik mindenfele? a nagy borda kesobb is leadhatja a hot... nem?

Én nem is írtam ilyet. A nagy borda lehet jó, és úgy is van, ahogy mondod.

Persze van, amit nem lehet így megcsinálni. Pl kísérletileg is befürödtem 
már olyannal, hogy hosszú, extrudált hűtőre szereltem tirisztort, és azt 
kellett észrevennem, hogy a hűtő nem mindenütt tud meleg lenni. Vagyis a 
távolabbi részek hőleadása a levegő felé jelent akkora teljesítményt, hogy a 
hűtő és a bordák anyaga nem tudta vezetéssel elég kis hőfokeséssel ezt 
produkálni.

Erős huzatban ez simán előáll. De ugyanígy az is gondot okozhat, ha kis 
hűtőt használok, és helyben van agyonbordázva, és a bordák anyaga nem tudja 
kivezetni a hőt, belül még forró, de kijjebb már hidegebb, a bordák vége 
akár már hideg is lehet.

Régen egy olyan helyen dolgoztam, ahol diódákat is gyártottak, nagyokat 
viszonylag, mozdonyokba meg hasonlókba valókat, 250..350A-esek voltak, 
kivitelre olyanok, mint akkoriban sokszor: egy kerek réz talp, és egy 
kábelszerű farka volt. Ez volt az ún. talpas dióda, de volt csavaros is, 
aminek jókora, asszem M25x1,5-ös vagy hasonló menete volt.

Gondoltam, hogy a menet is sok felületen érintkezik a hűtővel, meg odáig is 
réz van, hűdejó, jobb, mint a talpas, de a faszi, aki ezzel foglalkozott, 
mondta, hogy ez nem így van, a talpas a jobb. Nem értettem, sőt, nem is 
hittem el neki. Közben lehet, hogy igaza volt, mert lehet, hogy a talpasnál 
a chip  jó közel van a felülethez, amilyen közel a csavarosnál nem lehet, 
mert a menetet meg kell tudni húzni, kell a mechanikai szilárdság is. És a 
többletanyag a hő útjában is számít.

A leghatékonyabb hűtés valszleg az, amikor a lehető legközelebb a 
hőforráshoz valami elpárolog egy megadott hőfokon. Pl folyékony nitrogén. 
:-)

hjozsi