tolokapu korcsolya?

[Cseh Róbert]

Illetve most volt egy cikk, ahol a nyomas miatt a kristalyszerkezet megvaltozasaval magyarazzak, a megolvadashoz nem elegendo a nyomas:). 

Az Indexen volt ez a cikk fenn, illetve a nationalGeographics-on.

Robi

-----Original Message-----
From: HWSW Famulus [mailto:hwsw at famulus.hu] 
Sent: Tuesday, April 25, 2006 2:51 PM
To: elektro at tesla.hu
Subject: Re: tolokapu korcsolya?

>> Mert ez eppenhogy telen mukodne jol, jeges korulmenyek kozott, hiszen 
>> a korcsolyak is eppen igy mukodnek, hogy a nagy nyomas megolvasztja a 
>> jeget es
>
> ....ez nem igaz, (kozszajon forgo) tevhit.
> A jeg NEM ezert csuszik a kori alatt.
>
> A jeg kristalyszerkezete a csuszas oka.
>
> KJ

> Pedig anno még a TV-ben is volt egy fizika sorozat (amiben Antal Imre 
> volt a "nebuló") és ott is ezzel magyarázták...
> Nagyon nagy hidegben (T<-20Cfok) nem csúszik olyan könnyedén meg az 
> ember (sem) a jégen, mert a megolvadt jég vissza is fagy... ezt 
> tapasztalatból mondom (ettől még lehet hülyeség).
>
> És mitől olyan különös a jég kristályszerkezete, hogy csúszik??




Miért keletkezik korcsolyázás közben vízréteg a jég és a korcsolya között?

A közhiedelem szerint korcsolyázás közben a korcsolya és a jég között azért alakul ki folyadékréteg, mert a jég nagy nyomáson megolvad. Ennek az az alapja, hogy mivel a jég sűrűsége kisebb, mint a cseppfolyós vízé (általános esetben a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé), az

a nyomás, amelyet a korcsolya a jégre gyakorol, megolvasztja a jeget. Az alábbiakban felsorolunk néhány tényt, amelyek ez ellen a hipotézis ellen szólnak. A közönséges (hexagonális kristályokból álló) jég és a cseppfolyós víz közötti egyensúly -22 °C-on megszűnik, tehát ez alatti hőmérsékleten semmiképpen nem olvaszthatja meg a nyomás a jeget, miközben ennél alacsonyabb hőmérsékleten is vígan lehet korcsolyázni. A műjég hőmérsékletét kb. -8 °C-on tartják, és könnyen kiszámítható (figyelembe véve, hogy a jég és a cseppfolyós víz egyensúlya kb. 130 atm nyomásra tolódik el egy fokkal), hogy a korcsolya által a jégre kifejtett nyomás nem elegendő a jég megolvasztásához, még ezen a hőmérsékleten sem. Súrlódási mérések szerint szilárd kriptonon és szén-dioxidon is ugyanolyan jól lehetne korcsolyázni az olvadáspont környezetében, mint a jégen. Márpedig ebben az esetben szó sem lehet nyomás hatására bekövetkező olvadásról, hiszen a kripton és a szén-dioxid esetében a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé. Ha a jég felszínén keletkező folyadékréteg nem a nyomás hatására jön létre, mivel magyarázható a kialakulása? A legelfogadottabb nézet szerint a vízréteg a korcsolyázás (síelés) során a súrlódás következtében keletkező hő hatására alakul ki. Ezt támasztja alá többek közt, hogy mivel a sárgarézből készült sí jó hővezetése következtében a súrlódási hőt gyorsan elvezeti és így folyadékréteg nem marad meg, sokkal nagyobb a súrlódás síelés közben, mint például az ebonitból készült sí esetében. Kimutatták az olvadáspont közelében végzett vezetőképesség-mérésekkel azt is, hogy a sí és a hó közötti folyadékréteg folyamatosan keletkezik síelés közben, míg ha a sí áll, gyakorlatilag nem képződik folyadékréteg a hó felszínén.