tolokapu korcsolya?

[HWSW Famulus]

>> Mert ez eppenhogy telen mukodne jol, jeges korulmenyek kozott, hiszen
>> a korcsolyak is eppen igy mukodnek, hogy a nagy nyomas megolvasztja a
>> jeget es
>
> ....ez nem igaz, (kozszajon forgo) tevhit.
> A jeg NEM ezert csuszik a kori alatt.
>
> A jeg kristalyszerkezete a csuszas oka.
>
> KJ

> Pedig anno még a TV-ben is volt egy fizika sorozat (amiben Antal Imre
> volt a "nebuló") és ott is ezzel magyarázták...
> Nagyon nagy hidegben (T<-20Cfok) nem csúszik olyan könnyedén meg az
> ember (sem) a jégen, mert a megolvadt jég vissza is fagy... ezt
> tapasztalatból mondom (ettől még lehet hülyeség).
>
> És mitől olyan különös a jég kristályszerkezete, hogy csúszik??




Miért keletkezik korcsolyázás közben vízréteg a jég és a korcsolya között?

A közhiedelem szerint korcsolyázás közben a korcsolya és a jég között azért 
alakul ki folyadékréteg, mert a jég nagy nyomáson megolvad. Ennek az az 
alapja, hogy mivel a jég sűrűsége kisebb, mint a cseppfolyós vízé (általános 
esetben a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé), az

a nyomás, amelyet a korcsolya a jégre gyakorol, megolvasztja a jeget. Az 
alábbiakban felsorolunk néhány tényt, amelyek ez ellen a hipotézis ellen 
szólnak. A közönséges (hexagonális kristályokból álló) jég és a cseppfolyós 
víz közötti egyensúly -22 °C-on megszűnik, tehát ez alatti hőmérsékleten 
semmiképpen nem olvaszthatja meg a nyomás a jeget, miközben ennél 
alacsonyabb hőmérsékleten is vígan lehet korcsolyázni. A műjég hőmérsékletét 
kb. -8 °C-on tartják, és könnyen kiszámítható (figyelembe véve, hogy a jég 
és a cseppfolyós víz egyensúlya kb. 130 atm nyomásra tolódik el egy fokkal), 
hogy a korcsolya által a jégre kifejtett nyomás nem elegendő a jég 
megolvasztásához, még ezen a hőmérsékleten sem. Súrlódási mérések szerint 
szilárd kriptonon és szén-dioxidon is ugyanolyan jól lehetne korcsolyázni az 
olvadáspont környezetében, mint a jégen. Márpedig ebben az esetben szó sem 
lehet nyomás hatására bekövetkező olvadásról, hiszen a kripton és a 
szén-dioxid esetében a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a 
folyadékfázisé. Ha a jég felszínén keletkező folyadékréteg nem a nyomás 
hatására jön létre, mivel magyarázható a kialakulása? A legelfogadottabb 
nézet szerint a vízréteg a korcsolyázás (síelés) során a súrlódás 
következtében keletkező hő hatására alakul ki. Ezt támasztja alá többek 
közt, hogy mivel a sárgarézből készült sí jó hővezetése következtében a 
súrlódási hőt gyorsan elvezeti és így folyadékréteg nem marad meg, sokkal 
nagyobb a súrlódás síelés közben, mint például az ebonitból készült sí 
esetében. Kimutatták az olvadáspont közelében végzett 
vezetőképesség-mérésekkel azt is, hogy a sí és a hó közötti folyadékréteg 
folyamatosan keletkezik síelés közben, míg ha a sí áll, gyakorlatilag nem 
képződik folyadékréteg a hó felszínén.