haz szigeteles

[jhidvegi]

Tauri wrote:

> Volt mar tema valaki irt tapasztalatot vizes fal utaolagos
> szigetelesreol lemez darabok beutesevel.
>
> Hogy is van ez?
> Mukodik?
> Mennyibe kerul?

Budafokon láttam ilyen házakat, és a gazdáik jókat mondtak, megszunt a 
vizesedés.
De fontosak a körülmények. Ezek régi (kb 100 éves) mészkobol épült házak, 
köztük jószervel anyaföld :-) van, mind issza a vizet, mint a gödény.
A másik körülmény, hogy ez nem egy belvizes rész, mészkodomb, a talajvíz jó 
mélyen lehet, szóval csak közvetlen csapadéktól nedves a föld.

Ugyanitt másik ház (ehhez több közöm volt) nem ilyen beveros lemezzel lett 
megoldva, hanem kissé leásva a fal mellett olyan 40-50 centire, kapott 
hungarocellt, egészen föl a tetejéig persze. Ennek a háznak a padlószintje 
csaknem azonos a kinti talajszinttel, szóval elég gáz. Irtózatosan nedves 
volt a fal elotte, egészen derékmagasságig.

Az ilyen ho- és vízszigetelés azért tud hatékony lenni ilyen mészkobol épült 
házaknál, mert a falnedvesedés csak részben származik a talajból, a lakott 
részeken a zöme páralecsapódásból kerül a falba. Mert ennek a falnak 
csapnivaló a hoszigetelése, a sarkokban, szekrények mögött iszonyat hideg 
tud lenni, messze a harmatponti homérséklet alá csökken a homérséklet, és a 
helyiség levegojébol folyamatos az utánpótlása a nedvességnek. Ez a 
hungarocelles hoszigetelés ezt kilotte.

A másik, hogy készült egy vízveto betonjárdaféle a ház körül. Nem jól 
csinálták, de így is nagyjából jó lett az eredmény. Ha jól csinálják, akkor 
a csapadékvizet elvezeti a faltól messzebbre, és ott is van egy kis 
alapfélesége, ami belemélyed a talajba, tehát ez a járda alatti talaj 
gyakorlatilag száraz maradhat.

A körbejárda külso, leásott alapjának más funkciója is van. Megakadályozza, 
hogy picit megsulyedjen ez a betoncsík, ezzel elváljon a faltól, és a 
keletkezett résen a falról lecsurgó esovíz itt lecsurogjon, és jóval 
rövidebb úton eljusson a fal azon részéhez, amit már nem fed a hungarocell.
--------
Ha az érintett ház magas talajvízzel megáldott helyen van, az egész módi nem 
fog muködni, ekkor nem direkt csapadékeredetu a víz. Ez ellen muködik ez a 
lemezesdi. Azonban, ha a fal nem jól szigetel az anyaga miatt, a kondenzvíz 
ugyanúgy képes nedvesíteni. Tehát érdemes a lemezek beverése után ugyanígy 
lehoszigetelni.

Belül is lehet ezt-azt csinálni, ha még felújítás elott áll a házikó. Pl, ha 
a padló is nedvesedik alulról, ezért úgyis fel kell szedni (pince nélküli 
házról volna szó), ki kell mélyebben szedni a talajt, mondjuk fél méterre, 
feltölteni ún. kúlékaviccsal vagy hogy hívják, tehát marha nagy 
kavicsdarabokkal, amik között nincs kicsi. Ez nem tudja felvezetni a vizet a 
talajból, erre lehet földnedves betonozni, vízszigetelo lemezt rátenni 
(sokféle van), és összehozni a bevert lemezekkel, aztán jöhet az elképzelés 
szerinti felbeton, benne akár padlófutés, akár csak simán a megfelelo, 
elképzelt rétegek, padló.

Árakat sajna nem tudok semmiben.

Azzal  nem értek egyet, hogy feltétlenül bontás. Néha az is ellene szól, 
hogy az eredeti épület nagyobb a telek megengedett beépíthetoségénél, tehát 
bontás és újraépítés után már be kell tartani a korlátokat, míg a régit fel 
szabad újítani. Ez csak egy példaszempont, más is lehet. Természetesen az új 
épületnek számos más elonye is lehet, az korszerubb lehet kismillió 
szempontból, ellenben biztosan sokkal drágább az esetek zömében. Jó 
építészek a régibol fantasztikusan jó házakat tudnak kihozni, láttam pár 
példát a környéken.

hjozsi