Rovarolo

[Cseh Róbert]

A karbid oltatlan mész és nem kőfajta, nem véletlen nevezik karbidmésznek. Ebből csinálják az égetett, majd oltott meszet. Víz hatására acetilént termel (no meg az előbb említett mész anyagok képződnek).

>>>>Segitseg! A hatamon a maradek szor felall, amit a furdoszobameszeles alatt a hétvégén a mesz nem szedett le:).

Kis nevezektan+egyenletek:
Mesz: fe'm-oxidok regies neve.

Égetett mész: CaO
Készítése: Mészkő hevítésével, amikor a CO2 lehasad róla. Tiszta állapotban fehér por, nedvszívó.

Oltottmész: Ca(OH2)
Régiesen mészhidrát
Az égetett meszet adott mennyiségű vízzel összhozva (CaO+H2O->Ca(OH)2) hőfejlődés mellett szárazra oltott mész keletkezik. Továvvi víz adagolásával mésztej (vízben oldott Ca(OH)2 - átlátszó vízszínű erősen lúgos folyadék) keletkezik. Meszelésre a mészhidrát-mésztej keveréket használjuk.

Mészbevonat, mészkő.
A mésztej kötésekor (CO2 felvétel, vízleadás) vagy ha úgy tetszik semlegesítésekor (amikoris a Kalcitlúg a szénsavanhidriddel reagál - de ettől a megfogalmazástól az általános iskolás kémiatanárok visítógörcsöt kapnak) CaCO3 keletkezik. Ca(OH)2+CO2->H2O+CaCO3
Ezért szoktak frissen meszelt/vakolt helyiségben nyitott vaskosárban kokszot égetni. CO2 keletkezik és kipárolog a fal....


Ha a mészkövet faszénnel hevítjük keletkezik az égetettmész.
Ha kemencében koksszal, akkor magasabb a hőfok (egyes esetekben ívfényven is összehozták) a CaCO3 nem csak ledobja a CO2-t hanem a szénnel reagál. Így acetilid keletkezik (acetilén savas hatású anyag, mert a H+ részét le lehet fémionra cserélni...
A folyamat: CaCO3+C->CaC2+CO2. A kapott CaC2 a karbidmész (karbon: C mész:Ca...).


De acetilént ezüst(ammónium)-nitrátba/réz(I)-ammónium-kloridba (ezek ún. komplexek, amikor a AgNO3 / CuCl2 oldathoz szalmiákszeszt öntünk a csapadék feloldódásáig) vezetve a keletkező csapadék Ag2C2 illetve Cu2C2 válik ki. Hideg vízben szűrve semlegesre mosható.
Robbanóanyag, amely nem a térfogatnövekedésével rombol. A robbanási hang onnan származik, hogy a melegítéskor a vegyület elemeire esik szét, és a szétlökődő részecskék lépik át a hangsebességet! Ettől van hangja az elcsattanáskor... Öngyújtó lángja is képes ezt már előidézni:).


Amire vigyázni kell a karbidmésszel:
1, felszabaduló acetilén nyomása ha eléri a 1,5...2 bar túlnyomást magától felrobban. Ezért az acetilénpalackokban acetonban van felitatva.
2, a karbidmész sose tiszta CaCO3-ból készül és van benne némi foszfát (Ez kalcium-foszfiddá (Ca3P2)alakul ezen a hőfokon. Ha sok van benne, akkor a vízzel keletkező PH3 meg is gíújthatja a kijövő acetilént. A PH3 öngyulladó oxigén jelenlétében. (2Ca3P2+6H2O->6Ca(OH2)+2PH3 és 2PH3+4O2->P2O5+3H2O ill P2O5+H2O->foszforsav(H2PO4) [ezt rendezzétek ti:))] ).






De áruld már el, miből gondolod, hogy erről lenne szó? Csak mert tudomásod szerint nem létezik germicid cső és ezért csak ez lehet a másik amiről szó van???

--
Best regards,
 tib                            mailto:eltib at monornet.hu




Így hírtelen a kémia rejtelmeiből.....
Robi