Napkollektor - megvalositas

[Halász Ferenc]

Fuzesi Arnold írta:
> Helyesen:
> 
> http://www.kornyezetunk.hu/belso/mg37.html
> "Telkes Mária, magyar származású fizikus korábban fémipari kutatásokban
> tevékenykedett. 1945-től napenergia-hasznosítás területén dolgozott az
> M.I.T.-ben, egyidejűleg a napház-munkacsoporttal, de tőlük függetlenül.
> 
> Nehézkesnek találta a hőtárolás eddigi megoldásait nagy térfogatú
> víztartályok vagy kőzúzalék felhasználásával. Tudta, hogy a kristályos
> anyagok olvadásakor nagy hőmennyiség tárolódik el, amely megszilárduláskor
> felszabadul (fázisátalakulási hő). Telkes Mária hosszú ideig kutatott egy
> alacsony olvadáspontú, olcsó kristályos anyag után, amelynek nagy az
> olvadáshője. Végül úgy találta, hogy a célnak a glaubersó (nátrium-szulfát
> dekahidrát) felel meg a legjobban; ennek olvadáspontja 32 °C. "
> 
> http://www2.freeweb.hu/napenergia/htmlszak/sz2tar.htm
> 
> "    Jóval kisebb helyet és beruházást igényelnek az úgynevezett látens vagy
> fázisváltós hőtárolók, melyek töltőanyaga hő felvétele közben
> halmazállapot-változáson megy át, majd később a megfordított folyamatban a
> felvett hőt leadva visszakristályosodik. 
Ez eddig o.k.! Ezt én is csináltam kicsiben nátriumtioszulfáttal.
Mindaddig, míg a "derékmelegítő" bádogtartály a korróziótól ki nem
lyukadt. :-) A glaubersó is olcsónak tünik, és ha müanyaghordóban
tartod, a korrózió sem játszik. Ami aggályos lehet, az a vegyület
stabilitása, és a hordó mechanikai igénybevétele kikristályosodás-
kor. Ez - valószínüleg - nem vészes, mert az olvadáspont körül a
nyomás is kissé elősegíti az olvadást. Tehát: HA a kristály növeke-
désekor nyomja a müanyagot, (az is őt), akkor olvad. Probléma lehet
még a 32 fok, ami elég alacsony ahhoz, hogy jól lehessen vele "füteni".
(Nálunk a csajok miatt a 32 fok még hidegnek számít! :-) )
A bosszantóan nagy pongyolaság az alábbi szövegben van:

> Az épületfűtésre elsőként Telkes
> Mária által használt anyag a glaubersó (Na2SO4.10H2O) volt, ami azonos
> térfogaton kb. nyolcszor több hőt képes tárolni mint a víz.
Ez így ebben a formában épeszü mérnök számára csak hablaty. A víznek a
_fajhőjét_ lehet kihasználni, mégpedig bizonyos hőm.-különbséggel.
A glaubersónak pedig az _olvadáshőjét_ ÉS a (vízénél feltehetően kisebb)
fajhőjét, ha _ugyanazok a feltételek. NNnnna, ezek itt b at szottul hiá-
nyoznak!!! Ebben a formában ez a "nyolcszor több hő"-duma még egy szőke
nő gyanúját is felébresztheti. Reklámszövegnek is pocsék. Müszakilag meg
értelmetlen: Kevés az adat: Mekkora a hőfoktartomány, amiben az össze-
hasonlítás eredménye ennyi? Sokkal jobb lenne, ha becsülettel odaírták
volna a glaubersó _fajlagos_olvadáshőjét_, utána már lehet tetszés
szerint számolni normálisan. (Hogymérbosszantomfelmagammindigazilyen
seggségeken?) Amúgy : Lehet, hogy a fajlagos olvadáshőjével annál a
8-szorosnál is jobb eredmény jön ki _bizonyos_hőfoktartományon_belül_.
Mennyibe kerülhet a glaubersó kilaja??        Üdv: HFeri