Hutes

[jhidvegi]

>> De ez csak hűtőbordákra igaz, mert ekkor már az egész borda le van
>> hűtve, akkor már a fém hővezetési ellenállása dominál.
>
> Ezzel azért ellenkeznék. A legrosszabb fém hővezetőképessége is
> többezerszerese a levegőének,
> a hőátadás a határfelületen meg "csak" sokszorosa.Úgy értem, a
> határfelületen történő hőátadás sokkal fontosabb paraméter, mint a
> hűtőborda anyaga.
> De üssetek a fejemre, ha hölyeséget beszélek..:}}

Ütögetésről szó se lehet, viszont van pár körülmény, ami miatt mégis 
létrejöhet, amit fönt írtam.
Képzelj el vékony, 1-2 mm vastag, és hosszabb, mondjuk 4-6 vagy még több 
centi kiállású bordákat. Ezeknek elég nagy a felülete, és nagy huzatot 
csapva körülötte szépen le is lehet úgy hűteni, hogy bizony ő már csak alig 
lesz valamivel a léghőmérséklet fölött, legalábbis a vége, szóval tényleg 
nem lesz elég utánpótlás. Magyarán a hőellenállásokat szépen sorbarakva, a 
borda-levegő közti egyre csökken a légsebességgel, míg a bordáé maga nem 
változik. A geometria miatt van az, hogy nagyon számít.

A két anyag, levegő vs fém hővezetési összehasonlítása itt nem áll, mert a 
levegő nem vezetéssel, hanem konvekcióval, azaz kontakt, majd eláramlással 
viszi el a hőt. De az előbbi sem megvetendő, főleg, ha hidrogénről van szó. 
Állítólag - vegyész mondta nekem - egy kémcsőben hidrogént ledugózva, majd a 
végét lángba tartva hamar eldobja az ember a kémcsövet, mert a hidrogén 
bizony elég jól vezeti a hőt. Nyilván nem úgy, mint a fémek, itt bizony 
keményen rohangálnak a molekulák, bár nem tudom, mekkora is lehet a normál 
légköri nyomású és kb ilyesmi meleg állapotú hidrogéngázban a szabad 
úthossz. Az viszont biztos, hogy a molekulák sebessége nem piskóta.

hjozsi