falszigeteles, ex STOP PARA

[jhidvegi]

> Felhaborodasodat ugyan nem ertem, de azert nem szeretnem, ha
> megsertenelek.

Jó, felejtsük el, a fusi sértett engem, mármint, hogy amit ajánlottam, mint 
megoldást bizonyos esetekre, arra ex katedra rányomtad, hogy fusi. Már túl 
vagyok rajta. Hirtelen felkaptam a vizet. Lehet, hogy a fejemben nem jó 
szótár van. :-)

> Ami meg a falnedvesedet illeti, ket Kollega vetette fel. Az erdelyi
> Kollega kezdte, Nala egyertelmuen alulrol nedvesedik a fal, alul
> hullik a vakolat. En az O levelere valaszoltam, meg ha kozben mas at
> is vette a fonalat.

Nem tudom ki az az erdélyi kolléga, nálam úgy tűnt, hogy Stréber Krisztián 
vetette fel a problémát, vagy csak nekem tűnt úgy.

De ettől függetlenül vannak köztünk nézeteltérések:
> A belso paratol nedvesedo fal a plafontol lefele
> fog nedvesedni - gondoljunk konkret szamitas nelkul is a levego
> homerseklete, terfogatsulya es paratartalma kozotti osszefuggesre -
> rosszabb esetben teljes feluleten.

Nem így történik. Ha belső eredetű a pára, az azon a falszakaszon fog a 
leginkább gondot okozni, ami már belső felületét tekintve is a leghidegebb. 
Tehát lent a sarkoknák, északnyugati részeken, főleg, ha vmi bútorral el is 
takarjuk, hogy még jobban le tudjon hűlni.

Miért is?
A levegő abszolút nedvességtartalma egy helyiségben a koordinátáktól 
függetlenül nagyjából mindenütt egyforma. Tehát a relatív nedvességtartalom 
fog változni pontról pontra. A villanykörténél baromi alacsony, mert ott 
forróság van. A plafonnál, ahol viszonylag meleg van, meg a fal fölső 
részénél, ott is alacsony. A padlónál már magasabb, mert ott hűvösebb van. A 
legmagasabb a hideg, védett sarkokban, végül a fal belsejében, ahol szintén 
ugyanez a levegő van, ha mészkőből van, és nincs hőszigetelés, ott bizony 
előáll a telítés még följeb is. A felületi lecsapódás meg már a felületeken 
is, de mindig lent, és a sarkoknál kezdődik.
Tehát ez az egyik, amiben nem értünk egyet.

> A felszallo viz eseten nem minosegi kulonbseg, hogy annak eredete
> talajpara, talajnedvesseg, nem nyomo vagy nyomas alatti talajviz
> esetleg csurgalekviz. Ez legfeljebb a vizesedes mertekeben fog
> kulonbseget okozni, de mindegyik lentrol felfele szivodik.

Ez igaz, de az ellenük való védekezés módjában nagy különbségek lehetnek. Az 
persze nyilvánvaló, hogy ha egy vizszintes szigetelés van a fal alatt, és a 
fal fölötti részt semmilyen külső nedvesség nem érheti, akkor a probléma 
egyetemlegesen meg van oldva.

De ha nem talajvíz van, hanem esővíz, tetőről odafolyt víz, az ellen lehet 
tenni. Ha a fal külső oldalát viszonylag mélyen leszigeteled, ezzel a felső 
talajrégetek nedves részeitől elzárod.

Ha a fal tövét elzárod a csapadékvíztől úgy, hogy körbebetonozod x 
távolságig úgy, hogy a betonozás külső széle lenyúlik a talajba, mint egy 
alap, akkor az így lezárt talaj, ami a járda alatt és a fal alja mellett 
van, meglehetősen száraz maradhat, ráadásul jókora mennyiségű víz 
felvételére is képes. Tehát ha a járdán kívülről a járda alapja alá szivárgó 
víz nekilát a fal felé menni, ez sokáig fog tartani, és a száraz 
időszakokkal kiátlagolódik. Egy olyan nedvességtartalom alakulhat ki, hogy 
ha a fal nem szigetelt, akkor is, ennyit akár kényelmesen el is 
párologtathat gond nélkül.

Ha még a talajtól is el van zárva ez a falszakasz, akkor csak igen kerülő 
úton, lentről tud vizet felvenni az amúgy se nagyon nedves talajtól.

Biztosan nem tökéletes,de nem nevezném fusinak. Főleg, hogy a hőszigetelés 
megoldja a belső eredetű, cseppet se jelentéktelen lecsapódási problémákat.

> A tisztazas remenyeben udvozol

A tisztázás jóval kisebb reményében viszontüdvözöl: hjozsi :-)