Nem mukodik helyett: Zalman helyett: kek LED

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> en nem igy tudom - a csillagvizsgalok kilatnak a legkorbol napsutesben
> is - tehat a levego nem vilagit komolyan - a kosz szorja , es fals

:-))) Nem olyan rég vki meg akart győzni arról, hogy nappal lehetetlen látni 
a csillagokat, pedig én váltig állítottam, hogy csak távcső kérdése.
Most is ugyanezt állítom, de mégsincs igazad, mégpedig azért nem, mert a 
csillagok fénysűrűsége messze nagyobb, mint a légköré.
Ezalatt azt értem, hogy ha egy képet vetíttetsz vmi optikával egy fehér 
lapra, akkor annak a lapnak egy pontjára vmekkora fény érkezik a légkörből, 
de ha egy csillag képe vetítődik oda (pl a napé), akkor ott egy rohadt erős 
fénypötty képződik.
Na persze a távoli csillagoké nem fog, mert azok képe elvileg olyan baromi 
pici lenne, hogy a fény hullámhosszánál is jóval kisebb, ezért csak egy 
szétkent pamacs jön létre, ami már csak icipici fényerejű, hacsaknem valami 
jó bazi nagy teleszkópról van szó. Ez az oka annak, hogy kis eszközzel nézve 
minden csillag pontszerű. De amivel iszonyú távoli galaxisokat is lehet 
szépen nézegetni, annak lehet, hogy egy közelebbi csillag képe már nem 
pontszerű. Ha meg nem az, akkor az ilyen csillag képe nappal nézve 
ugyanolyan fénysűrűségű pöttyöt ad az ernyőn, mint a Napé, csak kisebbet. 
(Csak az adott csillag felszíni hőmérsékletétől függ, pl a Vegáé jobban 
égetné a papírt, mint a mi napunké).

Eközben persze a legnagyobb teleszkóp ernyőjén is ugyanolyan fénysűrűségű 
képet ad a légkör, mintha csak kitennék a szabadba. És itt van az eb 
elhantolva.

Viszont a Hold árnyékos oldala ugye éjszaka látszik Földfényben :-), amikor 
a Holdról nézve ha nem is teliFöld, de félFöld, vagy hasonló van. Ezt 
távcsővel is meg lehet nézni, valszleg jobb esetben ezt-azt látni is lehet. 
De a nappali légkörön át ez tutira lehetetlen. Akármilyen optika által 
leképzett kép fényereje (potosabban fénysűrűsége egy ponton)  mindig sokkal 
kisebb lesz, mint a légköré nappal, tehát bár a kép ott van, nem látható.

> allitolag gyarkemenyek aljarol szabad szemmel is lathatoak a
> csillagok - ezt nem probaltam :)

Persze, amikor már sötétedik. :-) Persze nem mindegy, hogy melyik. Néhány 
igen erős fényű van, meg pl a Vénusz (gyárkéményből sosem látható, hacsaknem 
éppen dől a kémény :) ), és ugye a Hold is látható nappal, ha nem a nap 
közelében van. A csillagok szabad szemmel - szerintem - azért nem láthatók, 
mert túl kis kép képződik elvileg a retinán, aminél az ő felbontása sokkal 
szarabb, tehát plecsnire kell oszolnia a bejött fénynek, úgy meg túl gyenge, 
sokkal gyengébb, mint a légkörből oda jutó fény.

Attól még jószemű ember pl éppen a Vegát láthatja, ha pont ott jár a kémény 
irányában, nem tudom.

Egyszerű, de már elfogadható minőségű távcsővel szeretném megcsinálni 
egyszer, hogy hajnalban ráállni egy fényesebb csillag melletti, kevésbé 
fényes csillagra, és követni addig, ameddig csak lehet, miközben feljön a 
nap. Kicsivel már próbáltam, és akkor is vmi fél órával tovább láttam, mint 
szabad szemmel, de ez nagyon gagyi szerkezet volt.

hjozsi