Megh kkent t nyek

[Bodosi Bal zs]

> emeletnyire, ‚s fel‚rve nem akarok annyira lihegni. M r a l‚pcs h”z 
> k”zeledve szoktam £gy lihegni, mintha m r f”ljebb j rn‚k. Bev lt.

Ez igazabol a legszomjat szunteti meg, annak a rovasara, hogy esetleg 
hypoxias leszel. Nagy baj pl. a hegyre maszok kapkodo legzese, mert 
kimossa az egyetlen faktort (a CO2-t), ami serkenthetne a legzest az 
amugy alacsony parcialis O2 nyomasu levegoben.

> Olyan hat s nincs v‚letlenl, hogy a td ben leveg visszatart skor nemigen 
> van l‚gkevered‚s, ‚s a k‚t td f‚lben eleve nem egyforma a felt”lt d‚s, mert 
> valahogy eml‚keim szerint sorba vannak k”tve... sz¢val ha valahogy keveregne 

Nem. Ezek a tudok parhuzamosak. Ezt biztosra allithatom.  :))
Azon kivul a tudok verellatasa kulonbozhet (pl. oldalra fexel), 
viszont a verrel nem jol perfundalt tudoreszek lezarnak, igy a ver a 
levegovel jobban ellatott tudoterulet fele aramlik, a rossz helyrol 
meg szepen diffundalnak a vergazok, szoval ki van ez talalva.

A legkeveredes viszont nagyon gyors (gaz diffuzioja levegoben).
Azonban a legkisebb holyagocskakban (alveolus) picike a terfogat es 
igazabol ezek zart reszek, ott NAGYON mas a levego osszetetele, mint 
kint (sokkal tobb CO2 es kevesebb O2), hiszen ez mar egy 'zsakutca'.

> odabenn a leveg , tov bb lehetne b¡rni? Vagy sz‚pen egyenletesen sz‚toszlik 
> odabenn a CO2 is, meg az O2 is?

Tok egyenletesen, sorry :))

> Egy ltal n, mechanikailag hogy ‚pl fel ez az eg‚sz? A h¢lyagocsk kon - ha 
> j¢l ‚rtettem kor bbi emiledet - bell van a leveg . Hogy kerl bele? Vagy 
> ezek f‚lig nyitottak?

Ugy kepzeld el nagyjabol, mint egy gumikesztyut, aminek az ujjvegein 
ujabb gumikesztyuk vannak, azok ujjvegein megint es igy tovabb kb 16-
20x osztodik. A legutolso gumikesztyu ujjai kis gombocskek, ezek 
lesznek az alveolusok. A gumikesztyuk egy lezart dunsztosuvegbe 
vannak gyomoszolve, a legelso (legnagyobb) gumikesztyu szara kifele 
kozlekedik a levegovel. A legkisebb nehany osztodasnal a gumikesztu 
erekkel atszott, ott vegbemehet a gazcsere. A tobbi resz semmi masra 
nem jo, csak szetosztja a levegot. Namost: a tudonek nincs izomzata, 
ezert o magatol nem tud tagulni. A mellkas tud, reszben a bordak 
felemelkednek, reszben a diafragma (rekeszizom) osszehuzodik, igy 
lesullyed, noveli mindket folyamat a mellkas-terfogatot. Viszont a 
mellkasfalhoz nincs a tudo hozzanove. A ketto kozott egy negativ 
nyomas van (Magdeburgi felgombok-modra vagy vizezett ket uveglap, 
amiket szethuzni nem tudsz, de egymason elcsuszhatnak). Igy ha a 
mellkasfal tagul, huzza magaval a tudot, igy veszel levegot. 
A nyugodt kilegzes pedig a tudo rugalmas vissahuzodasa, ami viszont a 
mellkasfalat huzza magaval. Nyugalomban a ferfiak nagy resze 
csak rekeszizommal lelegzik, de a nok hasznaljak a bordakozi izmaikat 
is. Ha eroltetett a legzes, akkor egy csomo belegzo es kilegzo izom 
is bekapcsolodik, ezek mind-mind a mellkast igyekeznek tagitani.
Maximalis eroltetett belegzes utan altalaban maximalisan 5l koruli 
terfogatot tudonk eroltetve kilelegezni, ezt az erteket 
vitalkapacitasnak hivjak (VC). 
Az idobeli lefutas is fontos, az 1s alatt kilegzett levego a FEV1 
(forszirozott expiratorikus volumen), a FEV1/VC a Tiffneau-index, ez 
egeszseges emberben 95% koruli, de asztmasban 30-ig is lemehet. Az ok 
a legutak szukulete, vagyis ugyanannyi levegot kepes venni, csak 
sokkal lassabban.

> Mit ‚rtnk h”rg k alatt? Mi az a hilus?
> (Ha valami k‚peket is tartalmaz¢ link lenne valahol magyar nyelv  
> magyar zatokkal, az lenne a legjobb).

Horgo = az elagazodas legvezeto es eloszto reszei, mas neven bronchus.
Horgocske = ugyanez miniben (az osztodas vege fele), mas neven 
bronchiolus.
Hilus = tudokapu (itt).

Google talal szerintem milliot.

Na, mai elettanoranak vege.
Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm