Re: Eladó eszterga

[Fuzesi Arnold]

Az UV-re is erzekeny.
A munkaruha meg siman lehet atlatszo/atereszto az UV szamara bizonyos fokig.
(UV eleg szeles tartomany...)

Igyaztan lehet hulyeseget mer.

Majd szerzek korhazi bizbaszt...dozimetert vagymit.


Arnold
----- Original Message ----- 
From: "Vajk Fekete" <halaloszto at yahoo.co.uk>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Friday, November 04, 2005 4:10 PM
Subject: Re: Eladó eszterga


veszel egy csomag polaroid filmet. beteszed a zsebedbe heggesztes elott
a felet. heggesztes utan elohivod, meg ami a lakasban maradt azt is.

vajk

Fuzesi Arnold wrote:

> Jogos, teljesen!
>
> Valszeg ha szarmazik is rtg, akkor biztos nem a 100V-os feszbol. Ezt 
> asszem lassan kijelenthetjuk.
>
> Masbol meg nem nagyon tud. Max amit irtam indukalt feszbol.
> De annak meg tippem szerint igen kicsi a dozisa, ha van egyaltalan.
>
> Szal, nemtom. Lehet hogy csak legenda az egesz.
> De legalabb tisztazodik.
> Maramennyire mi tisztazni tudjuk.
>
> Arnold
> ----- Original Message ----- From: "Kovács András" <andras at sdktech.com>
> To: <elektro at tesla.hu>
> Sent: Friday, November 04, 2005 1:52 PM
> Subject: RE: Eladó eszterga
>
>
> Biztos, hogy hidegkatodos a rontgen cso? Szerintem ha az, akkor csak
> azert, mert ekkora gyorsitofeszultsegnel mar tok mindegy, hogy hideg
> vagy meleg a katod.
>
> Az izzokatodos elektroncsovek vajon miert nem sugaroznak? A kilepesi
> munkat teljes egeszeben legyozi az izzokatod. Az anodfeszultseg meg tobb
> 100V szokott lenni. A TV kepcso mar sugaroz, de ott 20KV van.
>
> Udv!
>
> Andras
>
> -----Original Message-----
> From: elektro-bounces at tesla.hu [mailto:elektro-bounces at tesla.hu] On
> Behalf Of Fuzesi Arnold
> Sent: Friday, November 04, 2005 1:22 PM
> To: elektro at tesla.hu
> Subject: Re: Eladó eszterga
>
>
>
> ----- Original Message ----- From: "jhidvegi" <jhidvegi at freestart.hu>
> To: <elektro at tesla.hu>
> Sent: Friday, November 04, 2005 11:58 AM
> Subject: Re: Eladó eszterga
>
>
>>> Amugy a Röntgen feltétele nem feltétlen a nagy  feszültség.
>>
>>
>> Hát nemtom, a röngtgen gépekben 100kV nagyságrendben van a
>> gyorsítófesz, aminek a hatására az elektron bele tud verni a fémbe.
>
>
> Persze, mert hideg a katod.
> E=h*nű bol kijon hogy 300PetaHz (röntgen) mekkora energia kell, mekkora
> a wolfram (ezt hasznalnak asszem rtg kepekben) kilepesi munka
> szobahomersekleten. A kulonbsegbol kiszamolhato mekkora minimalis fesz
> kell ___hidegen___.
>
>> gerjesztett atomok, itt UV simán van, de nem emléxem, hogy a röngten
>> hol van az UV-hez képest. Végülis nem nulla az esély, hogy ennyire is
>> felgerjednek
>
>
> Rögtön utána.
>
>> atomok, de szinte biztos, hogy elenyésző mértékben. Pusztán csak azért
>
>
>> gondolom, mert ha lenne számottevő, tehát nem elhanyagolható röngten,
>> akkor ennek a hegesztéssel kapcsolatos szabályokban tutira lenne
>> valami nyoma. Én eddig még a meteszben sem hallottam anno ilyet,
>> amikor hegesztőgépekkel kapcsolatban szabványelőkészítő csaták folytak
>
>
>> az ilyesmit gyártó cégek
>
>
> Attol meg lehet. Akar lehet fizikai alapja. Aki egesz nap ezt csinalja
> egy eleten at, annal mar okozhat gondot. De lehet hogy van egy olyan
> szabaly, ami kimondja hogy 1 honapban csak 15 napot lehet hegeszteni. :)
> Igyaztan az rtg dozis alatta marad az xy hatarerteknek. Szal lehet hogy
> nem vedik, hanem megelozik. Az amugy is jobb minden szempontbol.
>
>>> Izzo fembol viszont sokkal sokkal kisebb feszkulonbseg hatasara is
>>> kilep, es csapodik az anodba.
>>
>>
>> De mekkora energiával?
>
>
> Hajdu Csaba a fizikus...kiszamolhatna az ertelmetlen okoskodasa
> helyett.
>
>> Asszem ott van a bibi, hogy a röntgen sugárnál nem ahhoz kell a
>> nagyfesz, hogy az elektron kilépési munkáját legyőzzük, különben egy
>> normál elektroncső is röntgenezne. :-)
>
>
> Nem, mert a kinetikus energia nem eri el az rtg energiaszintet. Latom
> nem ertettel meg. Adott 100V eseten egy max energiamennyiseg vakuumban
> amire az elektront fel lehet gyorsitani. Ha ez elegendo __nulla__
> kilepesi munkanal a 300PHz-es hatarhoz, akkor lehet agyalni tovabb. Ha
> elegendo, akkor meg kell nezni a vas kilepesi munka 3000 fokon mekkora.
> Lehet annyira kicsi hogy meg ezutan is elegendo. Elektroncsoben nincs
> 3000 fok... Direkt spec feluletek vannak, hogy kis homersekleten is
> ugraljon ki konnyen az elektron. Nagy homersekleten hamar elparolog
> minden. Ezert tobbekkozt.
>
> Nemtom. De ahelyett hogy talalgatunk kiszamolhatna valaki... Elvet
> irtam, tobbi nem megy fejbol.
>
>> A fojtó nem tud az adott szituban nagyfeszt generálni, mert állandóan
>> ott
>
>
> Nem a fojto...az elektroda maga mint induktivitas.
> Fojto nincs is mindegyikben.
>
>> van az ív, mint terhelés. Itt 100V nagyságrendű a fesz. Még
>> ívmegszakításkor se nagyon megy - immár ív nélkül - nagyon magasra,
>> mert, ha menne, agyonverne embereket. Ugye a fogó fogdosható, miközben
>
>
>> a munkadarabot is
>
>
> Ráz is valami kurva nagyot neha.
> Dobtam mar el cuccot emiatt. Mert ugy megvagott.
> Pont ivgyujtas kornyeken.Sima valtoaramu. Volt egy csavar a markolaton,
> ami az elektrodaval osszekottetesben volt. Ha neha hozzaertem veletlen,
> masik kezzel meg fogtam a cuccot, utott.
>
>> fogdossa a páciens. És ez a fajta nagyobb fesz se tud igazán
>> gyorsítani, mert nincs ott semmiképpen se vákum. Semmi nem tud
>> felgyorsulni, nincs elég szabad úthossz.
>
>
> En nem tom igy kijelenteni. Elkepzelheto, de a szamoknak, meg a
> dozimeternek hiszek. :)
>
> Arnold
>
> -----------------------------------
> Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
>
> -----------------------------------
> Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
> -----------------------------------
> Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
>
>

-----------------------------------
 Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/