Re: Eladó eszterga

[Fuzesi Arnold]

----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at freestart.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Friday, November 04, 2005 11:58 AM
Subject: Re: Eladó eszterga


>> Amugy a Röntgen feltétele nem feltétlen a nagy  feszültség.
>
> Hát nemtom, a röngtgen gépekben 100kV nagyságrendben van a gyorsítófesz,
> aminek a hatására az elektron bele tud verni a fémbe.

Persze, mert hideg a katod.
E=h*nű bol kijon hogy 300PetaHz (röntgen) mekkora energia kell, mekkora a
wolfram (ezt hasznalnak asszem rtg kepekben) kilepesi munka
szobahomersekleten.
A kulonbsegbol kiszamolhato mekkora minimalis fesz kell ___hidegen___.

> gerjesztett atomok, itt UV simán van, de nem emléxem, hogy a röngten hol
> van az UV-hez képest. Végülis nem nulla az esély, hogy ennyire is
> felgerjednek

Rögtön utána.

> atomok, de szinte biztos, hogy elenyésző mértékben. Pusztán csak azért
> gondolom, mert ha lenne számottevő, tehát nem elhanyagolható röngten,
> akkor ennek a hegesztéssel kapcsolatos szabályokban tutira lenne valami
> nyoma. Én eddig még a meteszben sem hallottam anno ilyet, amikor
> hegesztőgépekkel kapcsolatban szabványelőkészítő csaták folytak az
> ilyesmit gyártó cégek

Attol meg lehet. Akar lehet fizikai alapja. Aki egesz nap ezt csinalja
egy eleten at, annal mar okozhat gondot.
De lehet hogy van egy olyan szabaly, ami kimondja hogy 1 honapban csak 15
napot lehet hegeszteni. :)
Igyaztan az rtg dozis alatta marad az xy hatarerteknek.
Szal lehet hogy nem vedik, hanem megelozik. Az amugy is jobb minden
szempontbol.

>> Izzo fembol viszont sokkal sokkal kisebb feszkulonbseg hatasara is
>> kilep, es csapodik az anodba.
>
> De mekkora energiával?

Hajdu Csaba a fizikus...kiszamolhatna az ertelmetlen okoskodasa  helyett.

> Asszem ott van a bibi, hogy a röntgen sugárnál nem ahhoz kell a nagyfesz,
> hogy az elektron kilépési munkáját legyőzzük, különben egy normál
> elektroncső is röntgenezne. :-)

Nem, mert a kinetikus energia nem eri el az rtg energiaszintet.
Latom nem ertettel meg.
Adott 100V eseten egy max energiamennyiseg vakuumban amire az elektront fel
lehet gyorsitani.
Ha ez elegendo __nulla__ kilepesi munkanal a 300PHz-es hatarhoz, akkor lehet
agyalni tovabb.
Ha elegendo, akkor meg kell nezni a vas kilepesi munka 3000 fokon mekkora.
Lehet annyira kicsi hogy meg ezutan is elegendo.
Elektroncsoben nincs 3000 fok...
Direkt spec feluletek vannak, hogy kis homersekleten is ugraljon ki konnyen
az elektron.
Nagy homersekleten hamar elparolog minden. Ezert tobbekkozt.

Nemtom. De ahelyett hogy talalgatunk kiszamolhatna valaki...
Elvet irtam, tobbi nem megy fejbol.

> A fojtó nem tud az adott szituban nagyfeszt generálni, mert állandóan ott

Nem a fojto...az elektroda maga mint induktivitas.
Fojto nincs is mindegyikben.

> van az ív, mint terhelés. Itt 100V nagyságrendű a fesz. Még
> ívmegszakításkor se nagyon megy - immár ív nélkül - nagyon magasra, mert,
> ha menne, agyonverne embereket. Ugye a fogó fogdosható, miközben a
> munkadarabot is

Ráz is valami kurva nagyot neha.
Dobtam mar el cuccot emiatt. Mert ugy megvagott.
Pont ivgyujtas kornyeken.Sima valtoaramu. Volt egy csavar a markolaton, ami
az elektrodaval osszekottetesben volt.
Ha neha hozzaertem veletlen, masik kezzel meg fogtam a cuccot, utott.

> fogdossa a páciens. És ez a fajta nagyobb fesz se tud igazán gyorsítani,
> mert nincs ott semmiképpen se vákum. Semmi nem tud felgyorsulni, nincs
> elég szabad úthossz.

En nem tom igy kijelenteni. Elkepzelheto, de a szamoknak, meg a dozimeternek
hiszek. :)

Arnold